Mikor Marciék megérkeztek, még várnom kellett egy röpke órácskát, hogy Marci szíveskedjen észrevenni, hogy megérkezett hozzám és gyorsan felébredni, így kénytelen voltam Anyuval és Katával csigákat gyűjteni a vizes fűben, amit egyébként cseppett sem bántam. Imádom a csigákat: nyamm-nyamm -hangoztattam többször is (erre persze mindig ejnye a válasz és az, hogy csigát nem eszünk, csak játszunk vele...bla-bla...szülőduma).
Nos, de Marci felébredt és aztán jöhetett a közös nappali szétpakolás és játszás, táncolás Halász Jucira és sok más írtó szórakoztató dolog, mindaddig, amíg engem "le nem ütött" Anyu, mert egy kicsit túlpörgettem magam a nagy táncpartiban. Berakott az ágyba, mondván, fáradt vagyok. Mit volt, mit tenni aludtam egy nagyot. Ébredés után már csak egy kis közös kerti friss levegő szívásnyi időnk maradt, mert Marciéknak távozniuk kellett. Sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése