2008. december 28., vasárnap

Csigacsoda

Délután a további születésnapi ajándékok mellett egy csigacsoda is várt rám. Volt rajta két gyertya, amit el kellett fújnom, aztán ennek az ehető csigának megkaptam a fejecskéjét, amit kedvemre elfogyaszthattam.
Sajnos nem tudtam megenni, mert már eléggé tele volt a pocakom krokett golyókkal, mert mi, gyerekek abból részesültünk ... no, cseppet sem bántuk, hogy nem kell mást ennünk és végre egyszer a felnőtteknek sincs rá energiájuk és idejük, hogy a mi pocak tömésünkkel foglalkozzanak. Anyu a felnőtteket különleges struccvacsival várta, de az enyhén pikáns volt, ezért a gyerekek nem kaptak!

Tapsvihar, csak nekem!

Vilmos a szülinapos ...

Alma szülinap

Ma kaptam meg Anyutól és Aputól a születésnapi ajándékomat: elvittek délelőtt a Kölyökhajóra, ahol ma az Alma együttes koncertezett. Nagyon családias volt a helyszín és egy halom híd alatt mentünk át, miközben az Alma együttes a Ma van a szülinapom című számot, csakis nekem énekelte! Én ekkor szerényen megbújtam Anyu ölében, de igazán jól esett a figyelem.
Miután Almáék befejezték a koncertet, még maradt egy kis idő, amikor a felső szintre fel lehetett menni és ott megnézni az arcfestőket, az aurafotós bácsit, rajzolni is lehetett, de legfőképp a kilátásban gyönyörködni.

2008. december 26., péntek

2 év

Köszönöm Anyu, hogy már két éve szeretsz és nevelsz és elviselsz és elfogadsz és mellettem vagy és velem vagy és ápolsz ha kell és játszol velem és gondoskodsz rólam és ... és ... és úgy szeretlek!!!

Karácsony Oli szemmel

Én várakozásokkal teli indultam neki első karácsonyomnak, emígyen két hónaposan. Ehhez képest jól átaludtam a jézuska érkezését. Minden úgy kezdődött, hogy otthon elszúnyókáltam az ágyamban, egyszercsak éreztem, hogy Anyu birizgál (mint utóbb kiderült, ekkor húzta rám a meleg ruhát), majd az autóban zötyögök, nemsokra rá a kedves családom duruzsol körülöttem. Így jutottam át Gitta mamáékhoz és aludtam át a nappaliban a többiek között az egész ajándékbontogatós ünnepséget. Mire fölébredtem már vacsorához készülődtek, én is nekiláttam elfogyasztani tejmenümet. Nyammm!

Kedvenc ajándékom

Őszintén megvallva én örülök, hogy végefelé járunk a karácsonyi mizériának, mert én nem vagyok oda az ünnepekért és ajándékozásért. Idén azzal demonstráltam, hogy nem voltam hajlandó ránézni egyetlen ajándékomra sem - pedig micsoda szuper dolgokat láttam a szemem sarkából! - kivételt téve egyetlen eggyel, az Anyuéktól kapott vonatszettemmel. Mostanában azzal huhúzok egész álló nap, néha lecserélve egy kis gyurmázásra. A rokonok és ismerősök reménykednek, hogy egyszer majd az ő ajándékukkal is játszani fogok, de még húzom az időt... Mindenesetre mindenkinek köszönök mindent, mert azért kedves dolog, hogy ennyi mindennel gondoltatok rám!

Karácsonyi menü

Még véletlenül sem szeretném, hogy Anyucira degradálóan hasson örömöm, de volt szerencsém elfogyasztani kedvenc ételeimet Karácsonykor is!
Főétel: párizsitekercs sajttekerintéssel kizárólag a konyhapulton elfogyasztva széles vigyor kíséretében. Deszert: tejbegríz a karácsonyfa árnyékában elköltve, immáron az asztalnál ülve.

Karácsonyi készülődés Apuval

1. Finoman életet kell lehellni Apuba, hogy végre fel tudjon kelni.
2. Ki kell suvickolni a haját, hogy selymesen csillogjon ... az enyém állapota kielégítő.
3. Meg kell borotválkoznunk, illatot szórni magunkra, felvenni az ünnepi ruhát, majd égre-földre dícsérni egymást.
4. Készen vagyunk!


2008. december 20., szombat

2008. december 18., csütörtök

2008. december 17., szerda

Nélkülem megáll az élet

A héten már a harmadik napomat fogom Évánál tölteni, mert mindig menni szeretnék a haverok közé. Így viszont felhalmozódnak az otthoni teendőim. Anyuék direkt vettek nekem egy megfelelő magasságú fellépőt, hogy a konyhát arról elérve prímán rendbe tudjam tenni.
Miután végzek a konyhával, jöhet a fürdetés. Az azért elég vicces tevékenység!

2008. december 16., kedd

Maga a Paradicsom!

Mindenkinek!
Nekem is, mivel ilyen kényelmes doromboló kiscica pozitúrában vészeltem át az amúgy is nagyon kellemes délelőttöm jelentős részét. És hol? Gitta mama karján, aki szabadnapot vett ki emiatt az élmény miatt! Továbbá amiatt, hogy elkísérjen minket oltásra.
Anyunak is, hiszen ő amíg Gitta mama karján lógtam, Vilmos bátyám pedig a bölcsiben tengette az idejét és az oltáson is túl voltunk, elmehetett vásárolgatni egyes egyedül.
Gitta mamának is, mert élvezhette, amint a karján lógok, sétálhatott velem egyet, megetethetett és elaltathatott.

Olivér és a testrészek

Ma délelőtt, miután Olivér hősiesen átvészelte, hogy hatalmas kurjongatások közepette körülugráljam őt az ágyon, gondoltam leellenőrzöm, hogy minden testrésze a helyén van-e még, nomeg jól érzi-e magát adott helyzetben. És igen!!!
Bár láthatóan megnyugtatóan hatott rá, hogy immáron egyhelyben fekszem mellette.

2008. december 11., csütörtök

Évánál

Nagyon megkedveltem a bölcsistársaimat és a délutáni ovistáraimat is. Bár kezdetben nekem kicsit túl pörgős volt a tempó, de azt hiszem sikerült felzárkóznom. Itt van például Rézi: első alkalommal - véletlenül vagy sem - fellökött ... kétszer. Nagyon rosszul esett, úgy döntöttem, nem is játszom vele többet. Mára ő az egyik legjobb barátom és szinte minden alkalommal együtt alszunk. No persze külön ágyban!
Ma délelőtt még Ákos volt, az ikrek nem tudtak jönni betegség miatt. Viszont volt Istike, aki szintén velünk szusszant délután, aztán Éva elhozt az óvodából Gergőt. Őt már nyárról ismertem. Irtó jó fej, nagyon vagány!
Megmutattam nekik Olivért. Dagadt a mellem a büszkeségtől, mert mindenki el volt olvadva tőle. Hi-hi, az én tesóm! Anyu ma is 5-re jött értem és nem volt boldog, hogy csak 6-kor voltam hajlandó beszélni az öltözködésről. Addigra már mindenki elment, de én még benne voltam a bohóckodásba. Azt pedig nagyon nehéz félbeszakítani!

Tejtakarító foglalatosság

Állandóan vonalban

2008. december 9., kedd

Bubu nélkül soha

Nincs hely, ahova Bubu ne kísérne, hiszen mégiscsak ő az én hűséges ebtársam! Biztonságot ad jelenléte minden helyzetben, így a bilire is elkísér.
Ja, igen, a bili és a wc szűkítő állandó szereplő lett az életemben, ugyanis egy hete Anyuci felvetette reggel, hogy mi lenne, ha megint megpróbálnánk az életet alsónadrágban. Kérte, hogy ne pisiljek és kakiljak be, hanem szóljak, ha érzem az ingert. Azóta így teszek. Összesen két pisibalesetet szenvedett az alsógatyóm, de azokra meg vannak a mentségeim: az egyik a játékba feledkezésem az unokatesókkal, a másik a védőnéni látogatása otthonunkban. És ráadásul van egy dicsőségfalam a fürdőszobában: egy szép kék papír virít a falon és minden sikeres akcióért jár egy matrica, amit én ragaszthatok fel! Igazából nem is kérem mindig a jussomat, hiszen számomra természetes, hogy ennyire ügyes fiatalember vagyok!

2008. december 7., vasárnap

Nagyfiú

Nekem is említették, ám Anyuék a Télapó érkezését. Azt is mondták, hogy éjjel érkezik és olyankor nem illik őt meglesni, mert szeretné, ha reggel meglepetést és örörmet okozna a csomagjaival a lurkóknak.
Én szót fogadtam és egyfekvő helyemben nyolc és fél órát aludtam azon az éjjelen.

Vasárnapi Mikulás

Ajajjj, ennek a Mikulásnak nagyon sok mennivalója lehet, mert mindenfelé járt tegnap. Például Gitta mamáéknál. Siettünk is vasárnap Noémiékkel, hogy megnézzük, miket hagyott ott nekünk.
A gyerekszobában a cipőnkben várt minket a sok meglepetés! Kibontogattuk, megnézegettük, megkóstolgattuk, majd jöhetett a másfél órás vihánc a lányokkal: kanapé ugra-bugra, fogócska, bújócska, párnán ugrálás, unokatesó ölelgetés.
Aztán le kellett menni ebédelni és a levesből mindannyian fogyasztottunk, de utána újra egy jó móka jutott eszünkbe! A fürdőszobában bebújtunk a zuhanyfülkébe, ott megreggeliztünk, majd átszaladtunk a közeli szobába, ahol lefeküdtünk aludni és újra vissza.
És bár szerda óta magamtól szobatiszta lettem, most a nagy játszásban kettőből egy mégis becsurrant. Az mondták, ez előfordul, nem gond. Én mégsem örültem neki.


Mikulás ünnepség

Kaptam egy levelet a Mikulástól, melyben az állt, hogy szeretettel meghív Anyu munkahelyére az általa tartott ünnepségre.
Mit mondhattam volna, pláne, hogy beígért némi ajándékot is, természetesen igent. Kicsit váratott magára, de addig Anyuval készítettünk az egyik kézműves asztalnál Apunak egy szép képeslapot, majd megkértem a lufis bácsit, hogy fújjon nekem egy zöld oroszlánt és utána meghallgattuk az együttest, ami játszott nekünk.
Ezután érkezett a Télapó egy hatalmas zsákkal a hátán és nekiállt ajándékokat osztogatni. Én kettőt is kaptam, hiszen Olivérnek is járt egy, hazavittem neki.
Aztán elindultunk hazafelé, mert a krampusz egyre többet cikázott a gyerekek között és iszonyatosan ellenszenves volt. Megléptem.

2008. december 5., péntek

Felkészültem

Apuék azt mondták, hogy éjszaka erre fog járni a Télapó és a csili-vili csizmákat - amelyek tulajdonosai kimondottan jó gyerekek - tele rakja ajándékokkal, ezért megragadtam a nedves szivacsomat és egy száraz ruhát és csak dörzsöltem-dörzsöltem a lábbelimet .
Csizma kész, jöhet a Télapó! Kiváncsian várom a reggelt!

2008. december 3., szerda

Noémi, Te (mármint én) és a Kenguru

Társra leltem a bábszínházi kulturális program mellőzésében és rávettem Noémit, hogy csatlakozzon hozzám egy kis játékra. Szerencsére volt hozzá kedve és már szaladtunk is együtt a Kenguruba. Sajnos, a kenguru beteg volt vagy fáradt, ezért nem fújt buborákokat. Nomeg a vonat is elromlott és még mindig nem javították meg. De azért a hangulatunk felhőtlen volt. Csaptam is nagy hisztit induláskor!

Mit csináljak?

Mi mást tehetnék, amíg Vili élvezi a játékot, a társaságot és miegymást, mint hogy megpihenek Didó papa vagy Gitta mama vállán felváltva. Ma ugyanis ők voltak Anyu mentőserege, lévén Aput csak késő estére várjuk haza.
De már ilyen pózban sincs kedvem lehajtani a fejem ... miért is tenném, ha már egyszer ilyen izmos nyakkal áldott meg a sors.

Megint bábozás

Ma tudtam meg, hogy ez az idei év utolsó bábszínháza. Ettől olyan csalódott lettem, hogy szóltam is Anyunak, hogy hagyjuk a csudába az egészet és menjünk át rögvest a Kenguruba játszani!

Fekvőtámasz

Tegnap annyit fekvőtámaszoztam este, hogy sikerült olyannyira elfáradnom, hogy éjjel hat és fél órát aludjak egyhuzamban. Fél 3-kor ébredtem csak fel, majd legközelebb 6 után. Úgy láttam Anyuék boldogok voltak a teljesítményemtől, noha kicsit rosszul esik, hogy éjszaka kevésbé kiváncsiak rám, mint nappal.

Telefon

A leggyorsabb módja a friss hírek továbbadásának a telefon használata. Egy ideje szívesen űzöm ezt a hobbim és remekül eldiskurálok ílyen formán. Tegnap azt kellett Didó papának elújságolnom, hogy fél7-re értem haza este, hiszen reggeltől Évánál voltam a bölcsiben. A legszuperebb napom volt eddigi bölcsis pályafutásom során!!!
A délelőttöt Ákossal és Rézivel töltöttük nagy egyetértésben és vidáman, sok játékkal, majd ebédeltünk és már készült is Rézi és az én ágyam az alváshoz. Meghallgattuk Éva meséjét, hatalmasat ugráltunk az újdonsült ágyunkon, majd mikor Éva megkért minket, hogy aludjunk, aludtunk.
Rézire ébredtem, mert szólt Évának, hogy sürgős elintéznivalója akadt, de addigra egész jól kialudtam magam és ott folytattunk mindent, ahogy abbahagytuk alvás előtt. Ezután összeismerkedtem Éva nagylányával és nagyfiával, akik szintén becsatlakoztak a játékunkba és közben Éva elszaladt Eszterért és Matyiért az óvodás testvérpárért, akikkel egészen addig boldogan játszottam, míg Anyu 6 körül odaért értem. Igazából még szívesen maradtam volna, mert szuper napom volt, de azért szépen lassan engedtem Anyunak és felöltöztem.
Évának egy nagyon kedves arcsimivel és arcdörgicsével köszöntem meg a napot és a törődést!

2008. december 2., kedd

Előmikulás

Én volnék ... ugyanis megbarátkoztam Károly papától kapott mikulás sityakommal és felpróbáltam.
Mellesleg az igazi mikulással nem vagyok kibékülve, de 6-án kap még egy utolsó esélyt. Múltkor Anyuval betértünk egy közeli játékboltba, ahol az ajtóban egy óriási - állítólag nem igazi - mikulás várt minket és minden vásárló belépésekor azt mondta mély hangján: ho-ho-hóóóó, majd rázendített egy vidám, ámde roppant rémisztő nótára egy számomra ismeretlen nyelven. Nem volt szimpatikus cseppet sem és csak nagy nehezen Anyu mellkasán matricának álcázva magam sikerült bejutnom a játékok közé.

Kenguruban

Most, hogy csúnya az idő, néha elnézünk a Kenguru játszóházába. Múlt héten Apuval voltam kettecskén: akkor a csúszdázásnak, autókázásnak volt az ideje. Ezen a héten Gitta mama vitt el, vele főleg vonatoztam és padlizsánoztam. Igen, tudom, hogy az nem az én korosztályom játéka, de éppen egy kisebb gyerek sem ácsingózott utána, ezért gondoltam, nem gond, ha egy kicsit kisajátítom.

2008. november 29., szombat

Bábszínház

Szerda délutánonként, alvás után bábszínházba járunk Dunakeszire, az Alexandra könyvesboltba. Nekem nagyon tetszenek ezek az aranyos előadások, amik többnyire a varjúról, a süniről, a nyusziról, a kakasról és a kuytusról szólnak. Végülis Olivér is jól elvan a maga módján, alszik. Épp akkor kezdődik a színház, amikorra Apuci odaér a munkából és így az előadást már négyesben élvezzük.
Utána ugyanaz a néni tart kis kézművesfoglalkozást. Ezen a héten papírkukacot gyártottunk: egy lapra felragasztottunk kis köröket, kis lábakat, rajzoltunk a kukacnak szemet, szájat, orrot, majd sorba kellett állni a néninél, hogy rákapcsozzon szép szőke lobonc hajat.
A legtutibb pedig, hogy utána jut idő egy kicsit átmenni a Kenguruba, ahol a kenguru többnyire fújja a buborékokat, néha lehet kisvasutazni (most lehetett és két kört mentem), továbbá a játszóházban is lehet nagyokat játszani egyedül vagy a többiekkel.

Rájöttem

Apuci, rájöttem, hogy ez a fürdés dolog egész kellemes esemény. Minek sírjam végig az egészet, mikor a finom, meleg víz egészen ellazít, ráadásul tudom, hogy utána vacsora következik, majd egy egész éjszakás alvás ... tejszünetekkel.
Az sem elhanyagolható tény, hogy egyre növekvő bicepszem sokkal jobban érvényesül mezítelenül, mint ruhában!

2008. november 28., péntek

Gyurmakalap

Imádok gyurmázni ... mármint rendeltetésszerűen, de ma rájöttem, hogy az Anyutól újonnan kapott óriási méretű gyurma kollekcióm doboza másképpen is hasznosítható. Például kalapként. Nem kellett volna annyit utánajárni a téli sapka-sál-kesztyű együttesemnek (amire végül Gitta mama talált rá és vett meg nekem és gyönyörű, imádom: köszönöm-köszönöm), hiszen a sapka témát kilőhettük volna eme csodás citromsárga dobozzal is! Hm?

Este mifelénk

Miután este Apu hazaér a munkából és mindenki elvégzi a rá kirótt aznapi feladatot, utána jöhet a jól megérdemelt kanapéugrabugra! Amikor kitikkadok, nincs is annál finomabb, mint megölelni Olit és vele henyélni a kanapén vagy - Apu segedelmével - orrdörgicsézni egy hatalmasat...persze "csak finoman", hogy a szülőket idézzem!

2008. november 25., kedd

Most, hogy megérkezett hozzánk a hó, ez remek apropót szolgáltatott, hogy egy újabb szóval bővítsem a szókincsemet. Szerencsémre, ez viszonylag egyszerű is és nagyon szép hosszú ó betűt lehet ejteni a "hóóóó" végén!
Amikor Éva jött értem reggel, ő volt az első, aki megmutatta nekem testközelből ezt a hideg-jeges-vizes izét. A meleg szobából olyan elbüvölőnek tűnt ez a nagy fehérség, de megtapogatva kevésbé vonzó.
Évánál ma Ákossal voltunk kettecskén és ő hozott magával szánkót. Én inkább nem ültem fel rá, biztos, ami biztos. Sőt, ámulva néztem - Éva kezét szorongatva -, ahogy lefeküdt Ákos a földre és hempergőzött a hóban! Micsoda gyerekek vannak, tán még a ruháját is összepiszkolja??!!