Bábszínház

Szerda délutánonként, alvás után bábszínházba járunk Dunakeszire, az Alexandra könyvesboltba. Nekem nagyon tetszenek ezek az aranyos előadások, amik többnyire a varjúról, a süniről, a nyusziról, a kakasról és a kuytusról szólnak. Végülis Olivér is jól elvan a maga módján, alszik. Épp akkor kezdődik a színház, amikorra Apuci odaér a munkából és így az előadást már négyesben élvezzük.
Utána ugyanaz a néni tart kis kézművesfoglalkozást. Ezen a héten papírkukacot gyártottunk: egy lapra felragasztottunk kis köröket, kis lábakat, rajzoltunk a kukacnak szemet, szájat, orrot, majd sorba kellett állni a néninél, hogy rákapcsozzon szép szőke lobonc hajat.
A legtutibb pedig, hogy utána jut idő egy kicsit átmenni a Kenguruba, ahol a kenguru többnyire fújja a buborékokat, néha lehet kisvasutazni (most lehetett és két kört mentem), továbbá a játszóházban is lehet nagyokat játszani egyedül vagy a többiekkel.

Rájöttem

Apuci, rájöttem, hogy ez a fürdés dolog egész kellemes esemény. Minek sírjam végig az egészet, mikor a finom, meleg víz egészen ellazít, ráadásul tudom, hogy utána vacsora következik, majd egy egész éjszakás alvás ... tejszünetekkel.
Az sem elhanyagolható tény, hogy egyre növekvő bicepszem sokkal jobban érvényesül mezítelenül, mint ruhában!

Gyurmakalap

Imádok gyurmázni ... mármint rendeltetésszerűen, de ma rájöttem, hogy az Anyutól újonnan kapott óriási méretű gyurma kollekcióm doboza másképpen is hasznosítható. Például kalapként. Nem kellett volna annyit utánajárni a téli sapka-sál-kesztyű együttesemnek (amire végül Gitta mama talált rá és vett meg nekem és gyönyörű, imádom: köszönöm-köszönöm), hiszen a sapka témát kilőhettük volna eme csodás citromsárga dobozzal is! Hm?

Este mifelénk

Miután este Apu hazaér a munkából és mindenki elvégzi a rá kirótt aznapi feladatot, utána jöhet a jól megérdemelt kanapéugrabugra! Amikor kitikkadok, nincs is annál finomabb, mint megölelni Olit és vele henyélni a kanapén vagy - Apu segedelmével - orrdörgicsézni egy hatalmasat...persze "csak finoman", hogy a szülőket idézzem!

Hó

Most, hogy megérkezett hozzánk a hó, ez remek apropót szolgáltatott, hogy egy újabb szóval bővítsem a szókincsemet. Szerencsémre, ez viszonylag egyszerű is és nagyon szép hosszú ó betűt lehet ejteni a "hóóóó" végén!
Amikor Éva jött értem reggel, ő volt az első, aki megmutatta nekem testközelből ezt a hideg-jeges-vizes izét. A meleg szobából olyan elbüvölőnek tűnt ez a nagy fehérség, de megtapogatva kevésbé vonzó.
Évánál ma Ákossal voltunk kettecskén és ő hozott magával szánkót. Én inkább nem ültem fel rá, biztos, ami biztos. Sőt, ámulva néztem - Éva kezét szorongatva -, ahogy lefeküdt Ákos a földre és hempergőzött a hóban! Micsoda gyerekek vannak, tán még a ruháját is összepiszkolja??!!

Buborékzsonglőr

Névsorolvasás

Vili és a család

Szerencsémre a nagyszülői látogatások nem csupán Oli babusgatására korlátozódnak. Mindenki kapható egy kis játékra. Ma épp Margó nagyi járt nálunk, vele motoroztam egyet, múltkor Károly papa nevettetett a mókás barkákkal, amiket Thomas bugyrába rejtettünk. Ha dudaszót hallok az utcáról beszűrődni, máris szaladok az ablakhoz hangos Dodózás közepette, hiszen ki más ugorhatna be hozzánk napközben, mint Didó papa. Gitta mama is gyakran tiszteletét teszi nálunk, de ő csak munka után tud jönni sötétben, nagyjából úgy, mint Apuci.

Oli és a család

Nagyon kedvesek a vér szerinti és "fogadott" nagyszüleim, mert sorra látogatnak és babusgatnak. Már a nevüket is kezdem megjegyezni. Ebben Vilmos bátyám van nagy segítségemre. Kicsit nehéz, mert Anyuék és Vili egész másképp mondja a nevüket, de nekem Vilié szimpatikusabb. Vegyük csak sorra: Dodó (alias Didó papa), Tátá (alias Gitta mama), Neji (alias Nelli néni), Gogó (alias Margó nagyi) és Jojó (alias Károly papa), aki nincs a fotókon, mert az ő látogatását békésen átaludtam az ágyikómban.

Boldog névnapot!

Boldog névnapot, Olivér! Remélem kellemessé tudom tenni az első ünnepnapodat és azt is, hogy óriási, pihentető alvásokkal teli lesz e csodaszép nap! Képzeld, még az is lehet, hogy ma fog lehullanni az első idei hó. Az lenne, ám csak a buli!
Sok puszi, Vili bátyó

Nem alvós

Olivér úgy döntött, hogy ő már most csatlakozik a nagyfiúk táborához és nem nagyon alszik nappal, csak szinte annyit, mint én. Elég jól bírja, bár néha ráfér egy kis bátorítás.
Amúgy én teli vagyok továbbra is programokkal: hol délelőtt látogatnak meg családtagok és barátok egy kis játékra, hol Anyuval sétálunk és motorozunk egy picit. Kedd és csütörtök a házibölcsi, azaz Éva jegyében telik. Alvás után, ha nem csúnya az idő, ismét Anyuval kelünk útra és megyünk egy kutya- vagy traktorkört. Mire hazaérünk, Apu is megjön a munkából és mehetünk be egy jó nagy adag gyomorszájugrálásra! Apu azt szereti a legjobban!

Bubu

Többen reklamáltak, hogy nem látszik jól az előző képen a kutyusom. Most megmutatom újra, bele a kamerába, de aztán egy szót se halljak!

Igaz szerelem

Ma rátaláltam a nagy Ő-re egy édes-pihe-puha barna kutyus személyében. Amíg Apu otthon pesztrálta Olivért, addig Anyuval és Gitta mamával az Ikeában jártunk és ott pillantottam meg ezt a cukorfalat kutyát. Szerelem volt első látásra, nyomban puszilgattam, orrdörzsiztünk és megállás nélkül ölelgettem. A szenvedélyem sem az autóban, sem a délutáni alvásnál, sőt még délután otthon sem lankadt.

Könnyű

Könnyű Olivért boldoggá tenni. Időről időre megengedem neki, hogy amíg én a toalett asztalomon öltözködök és szépítkezek, addig ő birtokba vegye az ágyamat. Betakargatom a takarómmal és onnan nézelődhet kedvére.

Álomőr

Nagyon fontos feladatot látok el nap mint nap: Olivér álmát őrzöm. Napközben ugyanis a nappaliban szokott aludni Olika, így folyamatosan figyelemmel kísérhetem szunnyadását. Amikor elérkezettnek látom az időt, akkor kap egy-egy nyugtató-szerető-nagybátyós simogatást is.

Arcaim 5.

És végül ilyen vagyok, amikor kipihenten, jóllakottan, tiszta pelussal nincs más dolgom, mint hallgatni, figyelni és szemlélődni.

Arcaim 4.

Így festek, mikor Hakapeszi Makit utánzásával szórakoztatom a családom.

Arcaim 3.

Néha mérgesen kiáltok a bátyámra, amiért a fülem mellett hangoskodik, amikor én éppen nem vágyom rá.

Arcaim 2.

Ilyen vagyok, amikor a sármos tekintetemet keresem elő a repertoárból. Ja, kissé álmos sármos...

Arcaim 1.

Így csodálkozom rá a nagyvilág fényeire ébredés után.

Szép idő

Apuval kihasználunk minden pillanatot, amikor süt a nap és már szaladunk is a szabadba! Sajnos, még Olivér nem tud mindig akkor indulni, amikor mi, de néha csatlakoznak hozzánk Anyuval.
Amúgy remek hírem van: Apuék egyik barátja a szomszéd utcában nagy építkezésbe kezdett. Annyi és olyan szorgalmas markolót, traktort és billenős teherautót még az életben nem láttam! Állítólag eltart egy fél évig is mire befejezik. Na, addig nekem ott a helyem minden áldott nap!

Farkasszem

Mióta egyre jobban látok, elkezdtem felfedezni a közeli családtagjaim körvonalait. Most épp Anyut pásztázom, de már ismerősnek tűnik Apu is és aki állandóan lehelletfinom puszikat nyom a homlokomra - egy kis fejbuccal párosítva - az bizony az én szerető bátyám, Vili.

K.O.

Nagyon fárasztó egész nap enni és aludni, nomeg időnként sírni is. És nem csak én tikkadok ki ebben, de Anyuci is, ezért összefogtunk és együtt pihegtünk egy kicsit délután.

Büfi

Megbeszéltem Apuval, hogy egy kis ideig birtokba veszem a vállát büficélból kifolyólag. Igazán jó fej, mert egy rossz szava sem volt ellene, én pedig hálám jeléül nem piszkoltam be a ruháját.

Fürdőzés

Lassan két hete kaptam egy fürdőtársat Olivér személyében. Ő kiabál mellettem a kiskádban, míg én vígan játszom a fürdőjátékaimmal és várom, hogy Apu végre velem is foglalkozzon egy kicsit.

Személyi tréner

Kineveztem magam Ojí személyi trénerének, mert úgy ítéltem meg, hogy a testalkata és tömege megkíván egy kis formázást. Próbálom vele megértetni, hogy egész nap csak szénhidrátot kéne fogyasztania jó zsíros tejjel, nomeg nyomni egynéhány fekvőtámaszt az izmosabb karokért és mellkasért, továbbá fejleszteni a comb és hasizmot is. Kezdetnek ennyi elég is lenne. Még dolgozom az ügyön...

Ojí és a rémület

Időnként Ojí öcsém nem érti a csíziót, ilyen például amikor Anyu beteszi az ágyba Buborék, a viziló mellé, hogy ismerkedjenek picikét. Szegénykén látszik, hogy megdöbben az őrületes mérettől és csak dől jobbra - borul balra és rémülten néz mindeközben. Szóval egyelőre még nem kötöttek életre szóló barátságot!

Beteg madárka

Olivért is utolérte a betegeskedés. Szegénykének pár napja csúnya kiütések lepték el a testét. Szaladtunk is szombaton Vácra az ügyeletre, ahol éppen a mi doktor bácsink ügyelt - megjegyzem, egész jó fej volt, most, hogy nem engem szurkált - és megnézte Olit. Megállapította, hogy veszedelmes csalánkiütések jöttek ki rajta, de annak a megfejtése, hogy mitől és hogy hogyan fognak elmúlni, az sajnos még a jövő zenéje. Addig is nagyon vigyázunk Olivérre. Én például megígértem, hogy kevesebbet sikítozok, amikor ő alszik.

Apu élete egy habostorta

Szerintem nincs is szebb feladat, mint amit Apu lát el. Példának mondok egyet: míg ringatja az ölében a süvöltő kistesómat, én - hogy igazán boldoggá tegyem Apucikámat - ráülök a lábfejére, hogy combizomból ringasson lóülésben. Hát nem vagyunk imádnivalóak???

Séta a szabadban

Pénteken felkerekedtünk és elvittük Olivért egy "kutyakörre". Megmutattam neki a környék összes kutyáját: a vizslákat, Rómeót, a bozontos fehéret, a pici feketét és a kedvencemet a pacsis kutyust, aki mindig kidugja a tappancsát és meg tudom simogatni.