2008. július 27., vasárnap

Úgy hiányzott Noémi!

Mire volt még remek alkalom ez az ünnepi összejövetel? Hát, arra, hogy újra találkozhassam rég nem látott - másfél hete - unokatesóimmal. Nagy cuppanóssal köszöntöttem őket, majd ráragadtam Noémire és képtelen voltam abbahagyni a szeretgetését, ölelgetését!
Csak az ebéd illatára fordultam el tőle kis időre és kebeleztem be gyorsan fincsi ebédemet, amit Gitta mama főzött.

Nincsenek megjegyzések: