Apuval felöltöttük egyenruhánkat és Anyuval karöltve nekiindultunk vasárnap délután, hogy tiszteletünket tegyük Marciék vadiúj lakásában. Nekem nagyon bejött, hamar felfedeztem melyik Marci szobája - követtem a játékokat - és már szaladgáltam is ki-be, be-ki.
Marci először nagyon ránk csodálkozott, de megszokta, hogy átmeneti betolakodók vannak a lakásban és már kevésbé gyanakvóan méregetett minket. Nagyon tetszett neki az itatópoharam, de megegyeztünk, hogy ő a teáscumijából igyon. Tetszett neki a mogyorós puffancs is, amit ettünk, de azt is megértette, hogy neki még mindenképp csak a kölesgolyó való és kell növesztenie néhány fogacskát, hogy a többi rágcsából is adjanak neki a szülei. Néha ugyanaz a játék tetszett meg nekünk, de valahogy azon is elosztoztunk.
Mindenesetre kedves, kis emberke, ezért kapott néhány simit a délután folyamán és én is kaptam tőle. Mikor hazafelé indultunk, még megnéztük a játszóterüket és kicsit rugóztunk, meg csúszdáztunk, de kezdett esteledni, ezért hazafelé vettük az irányt. Remélem hamarosan újra ütközünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése