Víkend, ahogy mi szeretjük (3.)

Apuval felöltöttük egyenruhánkat és Anyuval karöltve nekiindultunk vasárnap délután, hogy tiszteletünket tegyük Marciék vadiúj lakásában. Nekem nagyon bejött, hamar felfedeztem melyik Marci szobája - követtem a játékokat - és már szaladgáltam is ki-be, be-ki.
Marci először nagyon ránk csodálkozott, de megszokta, hogy átmeneti betolakodók vannak a lakásban és már kevésbé gyanakvóan méregetett minket. Nagyon tetszett neki az itatópoharam, de megegyeztünk, hogy ő a teáscumijából igyon. Tetszett neki a mogyorós puffancs is, amit ettünk, de azt is megértette, hogy neki még mindenképp csak a kölesgolyó való és kell növesztenie néhány fogacskát, hogy a többi rágcsából is adjanak neki a szülei. Néha ugyanaz a játék tetszett meg nekünk, de valahogy azon is elosztoztunk.
Mindenesetre kedves, kis emberke, ezért kapott néhány simit a délután folyamán és én is kaptam tőle. Mikor hazafelé indultunk, még megnéztük a játszóterüket és kicsit rugóztunk, meg csúszdáztunk, de kezdett esteledni, ezért hazafelé vettük az irányt. Remélem hamarosan újra ütközünk!

Víkend, ahogy mi szeretjük (2.)

Vasárnap szeretem, ha Margó nagyi és Robi nagybácsi kivonatozik hozzám és felköszönt névnapom alkalmából. Kimentünk eléjük az állomásra, mert szeretem a sz-sz vonatokat nézni. Kaptam Margó nagyitól egy óriási és gyönyörű képes-mondókás könyvet, Robi pedig Prágából hozott nekem békás tekét fából.
Margó nagyival Thomasoztunk egyet a kertben, majd pancsoltam, de ebéd után hamar nyugovóra tértem, mert még egy vendégeskedés állt előttünk.

Víkend, ahogy mi szeretjük (1.)

Mi úgy szeretjük, hogy szombaton jöjjenek hozzánk vendégek kerti partyra. Jelen esetben Apu volt pannonos kollégái közül néhány. Délutáni ébredésem után nem sokkal érkeztek szépen sorban, de közben Apuci már vígan kevergette piciny fakanalával a nagy bogrács pincepörköltöt, amit ő főzött egyes-egyedül. Mindenki nagyon várta, hogy elkészüljön és kirobbanó sikert aratott!
Helyesek voltak a vendégek, mert engem is próbáltak szórakoztatni: csúszdáztak velem, pancsiztak velem és labdát is dobáltak nekem. Némelyikük egész vicces volt. Aztán én jeleztem, hogy nyugovóra térnék, de hallottam, hogy ők még egy jó darabig kint nevetgéltek a teraszon.

Bilisztori

Kérem szépen, én azt hiszem, hogy egy nagyon ügyes és okos nagyfiúval álltok szemben. Miért is? Ja, persze, mert ma este belepottyantottam életemben először a bilimbe!
Ez úgy indult, hogy Anyu néhány hete vett egy bilit és kitette a nappaliba, majd időnként elmondta, hogy majd ha ügyes és okos nagyfiú leszek, akkor abba fogom ügyes-bajos dolgaimat intézni. Aztán egyszer-kétszer ráültetett, amikor úgy gondolta, hogy lehet eredménye - megjegyzem, időnként lett is -, de ekkor még minden pelusban és ruhában történt. Sőt, áthelyezte egy idő után a fürdőszobába és néha, ha úgy éreztem, hogy itt az idő, beszaladtam, majd bilivel a kezemben kiszaladtam a nappaliba és gyorsan ráültem.
Ma reggeli után meglepett Anyuci, mivel lekapta rólam a pelust és úgy várta, hogy termeljek valami hófehér bilinkómba: és láss csodát... tele lett pisivel!!! A nagy dolgom délutánig váratott magára, de akkor nem voltunk otthon, így a pelusban, majd a szemétben végezte. Aztán Anyu este fürdésnél gyanús jeleket vett rajtam észre és megkérdezte, hogy rácsüccsenek-e a trónusra. Hát, hogyne, boldogan! És már jött is, aminek mindketten hihetetlenül-elmondhatatlanul örültünk!!! Na, ebből következik, hogy én már egy okos és ügyes nagyfiú vagyok! És éppen ma másfél éves.
Megjegyzem a felnőttek telhetetlenek, mert most azt várja Anyu, hogy majd meg is ismételjem a dolgot ... az ember a lelkét kiteszi, de semmi nem elég!

Emmával Aphroditében

Emmával gondoltunk egy nagyot és ellátogattunk a gödi Aphrodité Hotel strandjára. Bár nagy buzgalommal indult a kis pajtásom, de végül ő az árnyasban átaludta a pancsolásra szánt időt. Én a gyerekmedencében eljátszogattam addig Judittal, aztán a hűvösben begyümölcsöztem és hipp-hopp delet ütött az óra, így indultunk haza ebédelni.
Anyu beújított egy fini cukkinis-krumplis-kapros levessel, amit befaltam, a felnőttek is azt ettek, de Emma kitartóan ragaszkodott az anyatejhez. Mindezek után jött a szundi idő: mindketten fél 1-kor aludtunk el, majd Emma 3, én 3 és fél órát aludtam, szóval jól bírtuk estig a kiképzést!

Vilmos nap

Estére meglepetés bulit szerveztek a szülők. Jöttek hozzánk Gitta mamáék, Krisztiánék és Nelli néni felköszönteni engem, a névnapost!
A buli örömére ma is telitöltöttük vízzel tavalyi, eléggé picurka medencémet, de a lányokkal remekül elfértünk benne (már én is ismerem a mondást, miszerint sok jó ember kis helyen is elfér). Amikor kiimádkoztak minket a vízből a felnőttek és legalábbis egy pelussal felszereltek minket, következhetett a köszöntés. Írtó sok és szép ajándékot kaptam! Krisztinéktól egy régóta áhított kerti asztalt székekkel, amit gyorsan használatba is vettem és ott fogadtam a többi ajándékot: könyveket, névre szóló takarót, kerti játékokat, vízálló szandált és egy hiper-szuper mentőmellényt, amiben állítólag nagyon könnyű a víz tetején maradni és ráadásul nem is tudok felborulni. Mihamarabb ki fogom próbálni!
Aztán jött a vacsora: Anyu-féle hideg gyümölcsleves, Apu-féle sültek grillen Anyu-féle salátával. Még volt időnk utána is sok játékra a lányokkal és nagyon sajnáltam, mikor véget ért ez a kellemes este!

Kedd délelőtt = Duna part

Ma is a Duna parton kötöttünk ki. Mi mást lehet csinálni ebben a forró nyárban? Viszont ma más volt a társaság és helyszín is. Barátok egy piciny csoportjával vonultunk le és a Homoksziget volt az úticél. Az kemény 10 perces gyalogtúra otthonunktól és egy kis holtágon kell átvágni, ahol (Anyunak) térdig érő vízben gázolunk. Szerencsére engem az ölébe vett, de ő nem örült nagyon, hogy engem, a homokozószettem, a nagy táskát és a törölközőket kellett cipelnie egyszerre. Én viszont jól éreztem magam, nem is volt kedvem délben hazainulni, de Anyu győzött és mégiscsak elindultunk.

Próbáltál már három szőlőszemmel a szádban állathangokat utánozni? Nem egyszerű, ám!!!

Hétfő délelőtt = Duna part

Fogtuk magunkat és a tikkasztó hőségben a Duna parton kötöttünk ki ma délelőtt. Ott van a part az utcánk végében (nettó 2 perc), mi pedig olyan ritkásan látogatjuk meg: érthetetlen. Még szerencse, hogy ma eszünkbe jutott és hogy Didó papa is csatlakozott. Ő volt ugyanis a személyes kőhordóm és zökkenőmentes kőhajigálást biztosított nekem.

Vasárnap is sok a program

Délelőtt a szülők lepasszoltak Gitta mamáékhoz pancsolni és játszani, amíg ők otthon güriztek a kertben. Alvásra hazamentünk, majd egy kiadós váci fagyizás után ma ismét Krisztiánék vártak minket, mert felfújták az új medencéjüket és tesztelni kellett. Ez már a harmadik nap, amit náluk töltünk, de élvezem és a társaság is mindig cserélődik, így cseppet sem uncsi.
Ma Martinnal és Anna Lénával ismerkedhettem meg. Egész jól elvoltam a medencében Martinnal - ő már két éves elmúlt -, de utána amikor belendült, akkor mindig el szeretett volna ütni a füvön a fűnyíróval, meg időnként fejbe kólintott. Ezt nem élveztem annyira. El is mentem kedvenc zugomba Boldizsár mellé, a csatornafedélre és csodák csodájára, egy helyes kis csigát találtam. Ő az a vagány csiga fajta volt, mert sem a kezemben, sem a számban nem húzódott be a házikójába, hanem vígan ficánkolt. Ezt sajnos nem sokáig élvezhettem ki, mert Anyu egyszer csak megjelent és kifigyelte a csigut a csukott számban. Mondanom se kell: elvette legújabb pajtásomat és még ráadásul azt is mondta, hogy butaságot csináltam!

Nóri, én és a puszik

Mostanság sok puszit váltottunk Nórival: én azért adtam, mert a csülkös-gödi mulatságon ott maradt velem játszani a faházaknál, én pedig azért kaptam, mert tetszett neki a könyv, amit szülinapjára kapott tőlünk!

Noémi és Nóri szülinap

Ma ülte meg a giga méretű család Noémi és Nóri szülinapjait. Mindketten júniusban lettek 2 és 4 éves nagylányok. Nem csak a mi családunk gyűlt össze Krisztiánéknál, hanem Noémiék nagymamija és unokatesói (van három) és az ő szüleik.
ma nagyon élveztem mindenféle társaságot, tőlem kissé szokatlan módon. Sok vicces dolog is történt velem, pl, amikor Gitta mama prüszkölt a virágtól, amit megszagoltattam vele és az is jópofa volt, mikor Nórival elvonultunk és Boldizsár (a drótszőrű tacsi) ketrecében találtak meg minket, mert felfedeztük, hogy ott jól el tudunk bújni.
A lányok kaptak egy nagy halom ajándékot, aztán megettük Vera bográcsos főztjét. Én még kicsit nekivetkőztem és amíg a nagyobbak ugrálóváraztak, addig én a csatornafedélen nyírtam a füvet.
Miután hazaértünk 9 körül, Apu lefektetett, leült meccset nézni, Anyu pedig elment az esti United koncetre a többi anyukával...de ezt már csak az elmesélésekből tudom.

Szombat délelőtt

Úgy kezdődött a szombat délelőtt, hogy Anyuval és Apuval leruccantunk a közeli játszótérre. Nagyon meleg volt, de az árnyasban tudtam rángatós sárkányon játszani, homokozni és vasutazni is ( sz-sssz, én ilyenkor ezt mondom, Anyu helytelenül azt, hogy sihu-sihu).
Mindenki kapott valami frissítőt: Anyu vizet, Apu sörikét, én pedig fincsi szívószálast!
A játszótér mellett ezen a hétvégén gödi napokat szerveztek, csak ott nem volt sok árnyék a játékoknál és az ugrálóvár engem amúgy sem dob fel. Viszont ott ebédeltünk a nagyobb családdal és a barátokkal.

Fürdés előtt

Zsombortól hazaérvén én és Apu elmentünk a péntek esti szokásos bababuliba. Ma egész jól éreztem magam és próbáltam kivenni a részem a játékból... vagy csak néztem átszellemülten, hogy a többiek hogyan csinálják.
Miután megittam a vacsimat, Anyuval bunyóztunk egyet, közben feltünés nélkül megszabadíott ruháimtól és arra eszméltem, hogy Apu egy hirtelen mozdulattal elkapott és malacsültként bevitt a fürdőszobába fürödni. Nagyon vicces volt!

Fiúbuli

Egy nagyon hosszú autóúttal ma eljutottunk Érdre Zsomborékhoz. Nagyon tetszettek a kutyáik, együtt mondogattam velük, hogy "vau-vau". Szokásos félénk módomon próbáltam beilleszkedni Zsomboréknál, de az sokat dobott a hangulatomon, amikor kedves barátom elkezdett kölesgolyóval tömni! Utána kicsit játszottunk, Zsombor aludt, addig mi ettünk, majd ébredése után eltaxiztunk a közeli fagyizóba.
Fél 3-kor indultunk haza, én már a sarkon (kb 10 mp autóval) úgy aludtam, mint a bunda, hiszen 7 óra óta talpon voltam. Hazafelé felvettük Aput és tűztünk a dolgunkra.

Nelli néni itt

Ma végre újra kijött hozzánk Nelli néni. Már nagyon rég láttam és ehhez illő fogadtatásban részesítettem: a környező utcák fültanúi lehettek! Addigra már ájöttek az unokatesók, mert Nelli néni fel szerette volna őket köszönteni születésnapjukon. Én is kaptam ajándékot, ami borzasztóan tetszett, de Noémi rózsaszín hajgumijával is remek volt játszani. Be is mutattam hiszti tudományomat, amikor el akarták tőlem venni. Aztán a lányok elmentek és megmaradt nekem Nelli néni saját játszótársnak. Délelőtt a kerti játékok bűvöletében mókáztunk, alvás után pedig ... folytattuk. A nap zárásaként elnyaltunk egy fagylaltot és megnézhettema sárga buszt, amivel Nelli néni eltávozott.

Készülődés

Úgy tudom, hogy Emma jön hozzánk vendégségbe - tudjátok, akinél nemrég jártam -, ezért megpróbáltam a legjobb formámat kihozni magamból. Gyorsan felálltam a pipere-sámlimra, engedtem a kezemre egy kis vizet, jó alaposan megsikáltam. Majd a hajmosás következett: alaposan beszappanoztam a kezem és csak dörgöltem-dörgöltem a hajam, amíg teljesen össze nem ragadt. Anyu azt mondta nem festek szépen és kissé bevizezte nekem, végül megtörölgette. A végére hódítóan néztem ki és azt hiszem, amennyire Emma látott engem a két és fél hónapos szemeivel, tetszettem neki. Ő mindenesetre nagyon csini kislány volt megint, csak azt nem szerettem, hogy Anyu időnként a kezébe vette. Miért ölelgeti Emmát, mikor én vagyok az egyetlen szerető fiacskája? Érthetetlen és tűrhetetlen állapot!

Új ágy

Hazatérésünk örömére Apu este elkezdte fúrni-faragni az ágyikómat és egy újat varázsolt belőle. Így már úgy alhatok, mint a nagyok. Jelentem remek éjszakám volt, egyszer sem gurultam le és vidáman ébredtem kedvenc állatkáim között. Délután már magam másztam be a pihe-puhába és helyezkedtem el kényelmesen a második újágyas alvásomhoz!

Piros orr és a baleset

Éppen hogy megérkeztünk haza, máris nagy baleset ért. Elestem a kerti díszkövön, amiről mostmár bizton állíthatom, hogy nagyon recés. Volt nagy sírás-rívás, mert nagyon fájt és vérzett is. Anyu és Apu ezerrel vígasztaltak, aminek egy idő után beadtam a derekam. Viszont azóta piros orral élem életem.
A drámák eddig sem kerültek el: a balatoni kiruccanás előtt a frisen kinőtt fogacskáimra zuhantam egy nagyot, majd a Balatonon az ágyról estem le és a padlőszőnyeg végigkaristolt a homlokomtól a szememig, plusz még egy dudor is nőtt a fejemen. C'est la vie: mondják az okosok, de ők még biztos nem éltek át ilyen baleset sorozatot!

Balatoni jókedv

A szülők

Azért az ősökkel is voltak közös programok. Szombaton például 3 és felesben áthajóztunk Tihanyba, ahol óriásit sétáltunk hegynek fel, majd az Apátság melletti park gyönyörű panorámája és sok-sok kavicsa egy kis dobálásra késztetett, aztán jöhetett az ebéd és kisvasutazás vissza a kikötőbe.
De fürödtem például Anyuval a Balatonban - sőt, még vizicsúszdáztunk is.
Jártunk Szántódpusztán - másodjára is visszamentünk, úgy élveztük -, ahol sok szép lóval és bűbájos cicákkal találkoztunk és egy nagyot kocsikáztunk együtt.

A bagázs

Az elmúlt hetet Földváron töltöttem Noémival és Nórival és szuper időtöltésnek bizonyult! Az idő szerencsére a Balaton partján tökéletesen napsütéses volt, így többször is lehetőségünk nyílt megmártózni a tó vizében. Én annyira átvettem a lányok pörgős ritmusát már a második napon, hogy ugyanakkor jártam aludni, mint ők: hát, lehetett őket magukra hagyni??? Így lett, hogy minden nap délután csak 2 körül, este pedig 10 körül tértem nyugovóra.
Rengeteg közös programunk volt a lányokkal: kergetőzés, kerti fürcsiparti, balatoni játszósdi, kavicsdobálás (ahol csak lehetőség adódott), játszóterezés, biciklizés-motorozás-békataxizás, állatmustrák (hattyúk, kacsák, lovak, stb...), éttermi szaladgálás.
Reggelente alig vártuk, hogy a másik ház zsalugáterei kinyíljanak, mert ezzel jeleztük egymásnak, hogy felébredtünk. Aki hamarabb észrevette a másikat, az átszaladt a szomszédba. A lányok kedvesek voltak és néha átjöttek értem és átkísértek az ő házikójukba, hogy együtt játszhassunk reggeli előtt.

Vasárnapi pancsi party

Mivel már olyan régen gyűltünk össze, itt volt az idő, hogy vendégül lássanak minket az Ottó nagyszülők. Megörvendeztettek minket egy gyönyörű, hatalmas, csúszdás, labdás medencével. Mondanom se kell, ki se akartunk jönni belőle!
De a vacsora illata kicsalogatott minket, ugyanis nekünk zsenge zöldborsóból készült sok sárgarépás és gombócos levest készített Gitta mama.
Az este végén kellőképp kifejeztük hálánkat a vendéglátóknak: tőlem sok-sokpuszit és ölelést kaptak.