A nagy pucérkodásom ellenére hozzánk visszavonhatatlanul megérkezett a tél.
Mire délutáni szunnyadásomból feleszméltem az ablakaink telis-tele lettek hatalmas hópelyhekkel. Az én ablakomon mit találtam? Egy csoda aranyos hóembert, akinek a lábos kalapjára hullanak a hópihék. És Anyuék azt mondják, hogy ez még csak a kezdet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése