2009. január 20., kedd

Kisbéka

Ma is irtó jó fej voltam Anyuval és Olival: a bölcs bátyó! Történt ugyanis, hogy Apu edzésen volt, mi pedig hármasban otthon, így mindkettőnk fürdetése Anyura hárult.
Segítettem neki Olivért lepancsolni, aztán fölmentünk együtt és amíg Anyu etette Olivért a félhomályban és esti csöndben, addig én behoztam két könyvet és suttogva olvastam: egyszer sem hangoskodtam, nehogy Olivér felriadjon a félálomból! Anyu nagyon megdícsért érte!
Aztán végre én fürödhettem. Mostanság egy rövid játék után (vizet öntögetek a fürdőjátékomba, horgászok halakat, meg ilyesmi) már görgetem is fel a csúszágátlómat, hogy leeresztehessem a fürdővizem. Imádom, ahogy körbe-körbe kunkorogva szép lassan eltűnik a víz és a hab a lefolyóban. Ma egészen közelről szemügyre vettem!

Nincsenek megjegyzések: