Ma megint találkozhattam Ádámmal, mert kijött hozzánk. Jót játszottunk, megmutattam neki néhány tudományomat, például hogy hogyan lehet a zsiráfom szájába a háta mögül bedobni a golyókat. Aztán sétáltunk egyet Anyuékkal együtt, egészen a fagyizóig, ahol megkaptam a szokásos és jól megérdemelt rolettimet. Itthon a szép időben egy kicsit meg is hintáztatott Ádám, én pedig segítségül - hátha nem ismeri a hinta-palinta mondókát -, mondtam neki, hogy "hinta": így könnyebben ment neki a lökés.
Jelentem az elmúlt egy-két napban írtózatos fejlődést mutatok az önálló járás témában. A fél nappalit már simán átszelem, ha úgy tartja kedvem! Ügyes vagyok, nem igaz?
1 megjegyzés:
DEHOGYNEM!
Megjegyzés küldése