Vasárnap Nelli néninél tett szüli- és névnapos látogatásunk után, megnézhettem Apucit, hogy hogyan labdázik. Nagyon ügyes volt, nem kellett csalódnom benne. Sőt, ügyesen úgy intézte a csapata, hogy gyorsan lefusson a meccs és én ne unatkozzak. Az első szettnél még teljesen letaglózott a látvány, aztán nem kötött le száz százalékig és bosszantott, hogy nem mehetek oda Apuhoz, amikor kedvem tartja, de legalábbis hogy nem topoghatok kedvemre a pályán. Viszont megkaptam Judittól a kocsikulcsukat, amivel bőszen eljátszottam egy darabig, meg olvastunk Anyuval a könyvemből. Amikor vége lett a meccsnek, Apu körbevitt a pályán és bevitt a csapattagok közé is: na, az szuper volt!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése