2008. március 30., vasárnap

Családi nap

A mai csodaszép, meleg, tavaszi napon délelőtt a játszótéren voltunk és a Duna parton sétáltunk hármasban. Végre eljött az idő, hogy a vékonyabb kabátomat és az ultravagány baseball sapimat is felavassam. Alvás után vásároltunk, majd Vácon fagyiztunk, azaz én rolettit és fagyitölcsért ropogtattam. Este még Gitta mamáékhoz is beugrottunk és az uncsitesómékkal együtt egészen 8-ig maradtunk. Cseppet sem voltam fáradt, sőt, egész estét betöltő műsort szolgáltattam a családomnak.
Egy program maradt ki a mai napból: a biciklizés. Úgy terveztük, hogy délelőtt cangázunk a játszótérre, de Anyu első kereke leeresztett és a pumpánk is elromlott. De délután vettünk új pumpát, így talán már holnap Anyuval bepótolhatjuk!

A buborékfogás nagymestere

2008. március 29., szombat

Erről beszéltem: kezdek rákapni az ízére

Ádám

Ma megint találkozhattam Ádámmal, mert kijött hozzánk. Jót játszottunk, megmutattam neki néhány tudományomat, például hogy hogyan lehet a zsiráfom szájába a háta mögül bedobni a golyókat. Aztán sétáltunk egyet Anyuékkal együtt, egészen a fagyizóig, ahol megkaptam a szokásos és jól megérdemelt rolettimet. Itthon a szép időben egy kicsit meg is hintáztatott Ádám, én pedig segítségül - hátha nem ismeri a hinta-palinta mondókát -, mondtam neki, hogy "hinta": így könnyebben ment neki a lökés.
Jelentem az elmúlt egy-két napban írtózatos fejlődést mutatok az önálló járás témában. A fél nappalit már simán átszelem, ha úgy tartja kedvem! Ügyes vagyok, nem igaz?

2008. március 27., csütörtök

Remek hét

Húsvét után kezdődött csak igazán a remek hetem! Egyrészt lábalok ki a betegségből, másrészt Anyuék kedd estére és éjszakára leadtak engem Gitta mamáékhoz. Minden csúcsszuper volt: jókat játszottunk, fincsit pancsoltam, nagyot vacsoráztam és édesdeden aludtam a kiságyamban. Anyu 8-kor jött értem, de még maradtunk játszani, aztán elmentünk vásárolgatni. Apu hamar jött haza aznap, nagyon vártam, mert már csaknem két napja nem láttam. Ma kijött hozzám Nelli néni, akivel játszótereztünk délelőtt és otthon is mókáztunk, majd 5 után meglátogattuk Noémit és Nórit, akik szintén túl vannak minden betegség-nyavaján. Írtó kedvesek voltak: simogattak, ölelgettek, puszilgattak... én pedig viszont! Ja, és a lányok nagyon ösztönzőleg hatottak rám, egy csomót sétálgattam egyedül! Holnap délelőtt megyünk tornázni, ott vár a megszokott társaságom, délután pedig majd várom Aput, mert ma megint későn érkezik haza.
Röviden ennyi!

2008. március 23., vasárnap

Még egy nyuszi

Gitta mamáéknál is járt a nyúl, amint megkaptam a hírt, Anyuval átsiettünk hozzájuk egy kis időre. (Aput nem hagyhattuk itthon sokáig, mert szegény elkapta azt a szörnyű betegséget, amit előbb Anyu kapott el tőlem, majd Apu Anyutól. Elég gyenge és rosszul van, siettünk hozzá haza. Nomeg én se vagyok valami jól, Noémi és Nóri szintúgy, szóval elég beteges egy Húsvét ez a mostani.)
Szóval, egy hatalmas kalózsátor várt ott engem, benne sok-sok tojglival. Be is kukkantottam sebtiben, de aztán átszegődtem vendégségbe a lányok rózsaszín sátrába, mert ott pillanatnyilag nagyobb volt az élet.
Természetesen meg is locsoltam minden hölgyet a társaságban, mivel a verset még nem tudtam betanulni, egy helyes táblát adtak Anyuék a nyakamba a locsoló versikémmel. A spricceléssel nem volt gondom és a tojásokat is begyűjtöttem. Amint hazaértünk egy hatalmasat aludtam!

Nyuszi

Járt nálunk a nyúl! Sajnos, pont nem találkoztam vele, pedig nagyon megköszöntem volna, azt a gyönyörűséges fűnyírót, amely a szomszédok idegeivel játszó csodás berregésével, a tetején gyorsan pörgő ventillátorával és buborékfújásával teljesen levett a lábamról. Na, nem szó szerint, hiszen egyből dolgom is akadt: szaladtam is segíteni Apunak rózsabokrot ültetni.

2008. március 22., szombat

Itt az ideje...


Elérkezettnek látom az időt, hogy így a nyuszi megérkeztével elkezdjem önálló járásom gyakorlását. Ezáltal az új hobbim, hogy hirtelen felállok, ahol éppen vagyokés több-kevesebb sikerrel - nagyon óvatosan, hiszen nem hazudtolhatom meg önmagam - neki indulok. Ha nagyon ügyes vagyok, akkor tíz lépésnyit is eltipegek, de persze Anyu és Apu sosem olyan gyors, hogy éppen ezen remek pillanatokat kapják el.

Kellemes Húsvétot, sok nyuszit, megszámlálhatatlan locsolót és rengeteg hímes tojást kívánok minden kedves családtagomnak és barátomnak!

2008. március 21., péntek

Vacsora csata

Ma nagyon jó fejek voltunk Apuval és szegény, legyengült Anyucinak este pasta asciutta-t főztünk. Anyu a kanapéról instruált, Apu pedig brillírozott én pedig közben elővettem egy kis tejet - végül nem kellett -, kiöntöttem a földre az étolajat és az általam széttrancsírozott papírzsebkendő darabkákat módszeresen kidobáltam a szemetesbe. Imádom a rendet és tisztaságot: ha nagy leszek, lehet, hogy takarító cégem lesz. A hétvégi programjainkból a szombati kettőt már lemondtuk, a többi még kérdőjeles. Azt mondta a dokibácsi - az enyémnek is van sztetoszkópja...brrr -, hogy az én hörghurutom nagyon csúnya és szerencse, ha egy hét alatt múlni kezd. Anyunak is szüksége van még néhány nap pihire. Hát, ilyen lett a Húsvétunk. Sajnos.

A héten történt

Elég sűrű volt a hét, legfőképpen orvoslátogatással telt: hol én voltam beteg, hol Anyu, hol pedig csak kistesó ügyben jártunk. De nehogy azt higgyétek, hogy nem érzek együtt Anyucival, amikor éppen őt vizsgálják! Képzeljétek, kétszer is megmérték a vérnyomását a héten! Én annyira sajnáltam, mert biztos nagyon fájhatott neki - bár ő győzködött, hogy nem -, hogy keserves zokogásban törtem ki mindannyiszor. A sztetoszkópozást meg sem említem inkább!
De amikor otthon voltunk meglátogatott minket Nelli néni - közben Anyuci elillant polinéz masszázsra -, majd Balázs is benézett hozzánk. Vele nagyon jól kijövünk, hasonló dolgok érdekelnek, hasonló dolgokat tudunk csinálni és a szókincsünk is egészen megegyező.

2008. március 18., kedd

Várakozás

Rajzolgatva vártam az ikrek, Dorka és Dávid érkezését. Ma este átjöttek hozzánk - szerencsére csak pár utcára laknak - és megint meg kellett állapítanom, hogy nagyon kedves gyerekek és korban is nagyon összeillünk, hiszen csak néhány hónappal idősebbek nálam. Dorka igazi nő, mindenkiről gondoskodik: engem itatott, Dávidot etette folyamatosan. Dávid pedig egyszer még jó barátom lesz, mert nagyon szimpatizálunk egymással, csak a játékkedvünk általában elkerüli egymást. Majd ha ezek összeérnek, akkor aztán szuper lesz játszani együtt!!!

2008. március 17., hétfő

Hétvégi kerti munka

Megint be lettem fogva. Anyuék úgy döntöttek, hogy a hétvégi kerti munkából ideje kivenni a részem. Én a locsolást választottam és a frissen ültetett rózsákat öntöztem rendületlenül. De felügyeltem Apu veteményes ásását is és amint körbevette apró fakerítéssel.
Végülis élveztem a szép időt és hogy a szabadban vagyunk a szülőkkel! Ha maradt volna időnk, bicajoztunk volna egyet családilag, de elröppent a hétvége. Ha szép idő lesz, Húsvétkor cangázunk!

Zsuzsiéknál

Szombaton ebéd meghívásunk volt Zsuzsiékhoz, hogy együtt ünnepeljünk meg mindenféle alkalmat, ami mostanság körülvett minket. Nagyon kellemes vendégeskedés volt: a házigazdákkal igazán jól kijöttem, elővettek régi játékokat nekem (például egy húzogatható kiskacsát), beülhettem a hintaszékben, ahol ebéd után megpihentem és Apu ringatott és fincsi sós kekszet rágcsálhattam. Ja, a szuper zenegépről és vidám zenéről, ami jött belőle még nem is szóltam! Az ebédből én nem ettem, mert a diétám még tartott, de nem gond, mert Anyu répás levese is tökéletesen megfelelt. Remélem megyünk Zsuzsiékhoz máskor is!