Vasárnap megkergültem. Minden azzal kezdődött, hogy 9-kor Olivérrel és Apuval átsétáltunk Gitta mamáékhoz, hogy felköszöntsük Didó papát névnapján. Az út 1 óra, másként 4 kilométer, amit én a motoromon tettem meg. Ekkor mindenki azt hitte, hogy majd kipukkadok, mint egy lufi a fáradtságtól. Egy frászkarikát! Úgy felpörgetett a tettem, hogy az utána következő kb három órát egyfolytában rohangálással töltöttem, néhány perces szünetekkel - a fotókon a szünetek láthatóak.Én végül kettő körül tértem nyugovóra, Olivér már korábban elfáradt, így őt Apu haza is tolta a babakocsiban. Az alvás előtti hisztimre nem térnék ki, hiszen érdektelen, ha valaki mégis kiváncs volna, arról bővebb infok Anyunál kérhetők!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése