A nagy gombavadászat

Zsombor barátom születésének napján - ezúton is Isten éltesse - eljött az ideje a nagy sárga gévagomba vadászatnak. Eddig leginkább csak Gitta mama és Didó papa voltak a résztvevői, de idén már engem is bevontak.
Reggel felöltöttük gombász ruháinkat, Didó papa is legszebbik kisvakond nadrágját, fogtuk magunkat és lementünk a közeli Duna partra, ott is a legnagyobb susnyásba. Arról híresek ezek a gombák - azon túl, hogy nagyon finomak -, hogy esős idő után bukkannak elő nedves fakérgeken, de kedvenc pihenőhelyük a korhadt fatörzs.
Őrült nagy keresgélésbe kezdtem. Megvizsgáltam sok-sok fakérget, olykor meg is nyaldostam, de mindig rájöttem, hogy az nem gombás fatörzs. Olykor Anyuval megbújtunk egy kidőlt fa mögé, hátha megpillantunk egy hirtelen kinövő példányt. Aztán Apu nyakából kémleltem a tájat és a magasabb részeit a fáknak. Gitta mama mindeközben több helyen is talált gombát, de azért én is ügyes voltam és egy magamfajta méretű darabot találtam is!
Anyuék már azt a fini gombát ebédelték, én most inkább kihagytam!