Ma délelőtt részt vettem életem második gyereknapján, amit tőlünk nem messze, a Feneketlen tó partján rendeznek. Fogtuk a békataxim és családilag levonultunk megnézni, hogy mivel szeretnének engem idén megörvendeztetni.
Ahogy a fotók is mutatják a kedvencemmé a körhinta vált. Mentem egy kört Apuval - akkor még sok-sok autó közül választhattam, mert aránylag kevesen voltak. Aztán Anyuval is köröztünk egyet és ismét alig akartam kiszállni - egy kis hiszti be is csúszott.
Végül arra gondoltak a szülők, hogy úgy élvezem, hogy a közelségükre semmi szükségem. Nagyon nagyot tévedtek! Bár a járgányom szuper volt, de hamar hiányolni kezdtem őket és nem is láttam a tömegben hol lehetnek. Nagyon nekikeseredtem, de Apu hirtelen tarzant meghazudtolva felurott mellém és úgy már megnyugodtam. Ejnye, szülők!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése