Huhh, a héten egy-két esemény azt hiszem kimaradt. Mindenesetre egész sok alkalmam nyílt Gitta mamával és Didó papával találkozni, mert még a héten szabadságon voltak és vágytak rám... nomeg én rájuk.
Már megint új ágyam van, de ez aztán igazán vadiúj! Az én rácsos ágyamat meg fogja örökölni az én drágalátos Olivér kisöcsém, nekem pedig vettek Apuék egy szippi-szuppi hosszabbítható ifjúsági ágyat. Ezt egészen két méterig ki lehet húzni, de nekem még elegendő a legkisebbik állás. Rögvest nagyon megszerettem és az alvópajtásaim is remekül érzik magukat benne, ami sokat számít, mert ők nagyon fontosak nekem!
Másfél év után végre összehozott a sors Lázárral, akivel szinte egyidősek vagyunk!
Hazafelé menet, nem voltam hajlandó leszállni a motoromról, így Apu betett vele együtt a csomagtartóba. Ezzel sem tudott kizökkenteni!
A délelőttöt Petrával és Bencével töltöttem. Érdeklődtek a környékbeli házak iránt, sétálás közben néhányat megmutattunk nekik. Aztán lementünk a Duna partra játszóterezni, kavicsot dobálni és kagylót gyűjteni. Sajnos, most iciri-piciri a part a nagy esőzések miatt, de még annyi éppen maradt, ami nekünk elegendő volt.
Még Olaszországban kaptam egy ragyogó talicskát, de igazán itthon helyeztem üzembe. Ma éppen a a lépcsős talicskázás volt napirenden. Felcipeltem a kezemben, majd a lépcsőfokokon egyensúlyoztam vele, aztán lecsüccsentem ("cüccc") és ülve toligáltam tovább. Itt is működött, nem csak sima talajon.
Caorléban olyat játszottunk Apuval, hogy ki tudja előbb az asztal alá inni a másikat. Már első nap én nyertem és csak nyeltem-nyeltem a fincsi sörcsöppöket, nehogy egy is kárbavesszen!
A délutánt is mindig vártam, mert miután minden gyerkőc felébredt, indulhattunk a játékterembe! Az egyik volt a kedvencünk a lányokkal, ahol voltak, lovak, lovaskocsi és a mozdony. Én az esetek kilencvenkilenc százalékában a mozdonyon ücsörögtem és élveztem a ringatózását és a kormányzását és a gombok nyomogatását.
Természetesen a lányok sem hiányozhattak a parti mulatságokból. Miután én kényelmesen elhelyezkedtem a nyugágyamon és megkaptam a jól megérdemelt rágcsámat, megjelentek a lányok és kezdődött a bohóckodás vagy a közös evészet. 
A délelőtt a tengerpartozás ideje volt. Mindegy, hogy a vízben lubickoltam, a hullámokat lovagoltam meg, kagylókat gyűjtöttem vagy éppen homokoztam, mindig kirobbanóan éreztem magam!
Íme, a kis csapat (Anyu kivételével, mert valakinek fotózni is kellett), akik részt vettek egy fergeteges olasz vakáción. Épp a szállónk kapujában álltunk és indultunk a szokásos délutáni sétánkra, amikoris vacsorahelyet, játéktermet, fagyizót és még sok más érdekességet próbáltunk felkutatni.
