2007. december 9., vasárnap

Balázséknál

Tegnap délután - hosszú Békási időtöltésünk után - megnéztük Balázs, Judit és jövendőbeli Emma új lakását. Ott voltak még Putyuék a gyerkőcökkel, meg egy másik csapattársuk Apuéknak és a végén Eri és Matyi is befutott.
Náluk töltöttük az egész délutánt egészen fél8-ig. Anna és Peti sokat játszottak velem, Putyu megetett fasírttal, kaptam frissen sült tököt, de igazság szerint teli pocakkal már egyedül is remekül elvoltam. Találtam a nappaliból kiindulva egy nagyszerű kifutót magamnak és szaladtam a jövendőbeli gyerekszoba felé. Be is mentem és néha magamra csuktam az ajtót (csakúgy mint a fürdőszobáét és hálószobáét) : szeretem a nyugalmat és békét. De aztán spuri vissza a nagyok közé, hogy újra megtehessem a villámszáguldásom. És ez így ment, míg haza nem indultunk.

2007. december 7., péntek

Tesi előtt

Ma megint mentünk tornázni Anyuval. Előtte még ittam egy kis teát lélekmelegítőnek, majd indultunk ki a zimankóba és elsétáltunk a 10 percre lévő tornahelyre. Ma nagyon sokan voltunk gyerekek, felnőttek egyaránt. Egy kicsit játszottam a többiekkel, de aztán odaspuriztam Anyuhoz és segítettem neki tornázni. Másztam a hátára, hasára, paskoltam a fejét, csiklandoztam, meg ilyenek. Nagyon jól mulattam. De ki is fáradtam, így utána egy hatalmas szundi következett: immáron a napi egy alvásom, ami ma is három órányira nyúlt.

2007. december 5., szerda

Ősz szakállú

Ihletett kaptam a Télapótól. Még ugyan rövid a szakállam, de jövőre már teljes hosszal fogom fogadni Őt.

Csoki

Az első életévemben annyira jó gyerek voltam, hogy a Mikulás által adott csokimból kaphattam is!!! Szóval, íme, ez az én első finomságos csokoládém, amit elszopogattam!

Mikulás

A délutánba még az is belefért, hogy a Mikulással összefussunk. Anyuékkal elmentünk a Mackóvár játszóházba, ahol egyszercsak betoppant a Mikulás. Helyes, szakállas apóka volt, aki egy hatalmas csomagot is adott nekem. Szerencsére mandarin és alma is volt benne, szóval lesz mit ennem. A többieket Apuéknak ajándékozom.
A többi gyerek is jó fej volt, kellemeset mászkáltam közöttük...és elrontottam egy picit azt hiszem a játékukat, mert kugliztak és a bábukat mindig felborogattam, mire kellő távolságra mentek a golyókkal.

Dorka

Ma délután meglátogattuk Dorkát és Dávidot, az ikerpárt, akik néhány hónappal idősebbek nálam. Dorka nagyon közvetlen volt velem és ezt meg is háláltam neki. Mindenhová követtem, többek között a fürdőszobába. Képzeljétek, megmutatta nekem a teljes hajcsatt készletét! Én pedig, udvarias férfi lévén, érdeklődve figyeltem.
Dávid csak azelőtt ébredt fel, hogy eljöttünk, így vele nem sokat játszottam most. Majd legközelebb.

Fiók

Új feladatot kaptam: rendet kellett tennem a komódom alsó fiókjában. Ne tudjátok meg micsoda rumli volt ott! Vagy lett ott? na, ezt nem tudom biztosan, de én mindent megtettem, hogy már ne csak a fiókban legyenek megtalálhatóak a törölközőim, pizsamáim és lepedőim, hanem a szobám minden szegletében.

Rosszcsontkodásom

Elárulom, hogy a hinta-palinta szék lábtartóján a párna néhány tépőzárral van rögzítve. Elég nehéz ezáltal elválasztani a párnát a hokeldlitől, de dolgozom rajta. Egy már sikerült!

Prés

Nem elég, hogy a hinta-palinta széknél már minden további nélkül felpattanok és állva hintázok, de sikerült a láb- és ülőrész közé már be is préselnem magam. Ugyanis ott van belül egy kis szekrény, ami bár elég üres, de van rajta néhány pici állatka. Na, azokat a középső polcról módszeresen felpakoltam a felső polcra, hogy utána egyesével lehajíthassam őket a földre.

Golyó és Mikulás

Nagyon rendes bácsi ez a Mikulás bácsi. Igaz most néni formájában járult elém, de a hétfői baba-mama tornán, azaz mama tornán ott volt. Kaptam tőle egy kis zsák kölesgolyót nagyszakállú csomagolásban.
Amúgy a torna jó volt. Anyu ugra-bugrált, én pedig haverkodtam az ott lévő kissrácokkal. Találtam helikoptert, kisautót, hallgattam a meseolvasást, néztem a gyerekeket, megtaláltam a közös kölesgolyós tálat. Abból szemezgettem kicsit, aztán néhányat kiklopfoltam a szőnyegen, hogy utána szemezgethessek a morzsákból és néhány szöszt is elfogyaszthassak. Aztán jött két kislány és akik elkezdtek körülöttem szaladgálni...nehéz volt őket követnem a szememmel. Utána aranyosan odajöttek hozzám és hordták nekem sorra a játékokat. A torna végén visszataláltam Anyuhoz és örömömben, hogy újra látom (azt mondja, hogy ott volt végig mellettem) hatalmas öleletet és pusziáradatot kapott tőlem.

2007. december 2., vasárnap

Hópelyhek és hóember

A nagy pucérkodásom ellenére hozzánk visszavonhatatlanul megérkezett a tél.














Mire délutáni szunnyadásomból feleszméltem az ablakaink telis-tele lettek hatalmas hópelyhekkel. Az én ablakomon mit találtam? Egy csoda aranyos hóembert, akinek a lábos kalapjára hullanak a hópihék. És Anyuék azt mondják, hogy ez még csak a kezdet!

2007. december 1., szombat

Felnőtt kád

Apu, nagyon hiányoztál ma este! Annyi minden történt. Miután elmentél itthonról, Anyuval hatalmas szülinapi buliba mentünk Dunakeszire a Robinson Pubba, ahol többek között Krisztián nagybácsim születésnapját ültük. Ott volt az összes többi gyerek, voltunk vagy tizenöten és akkor még a felnőttekről szót sem ejtettem.
Miután hazajöttünk Anyuci újabb meglepetéssel állt elő és ma a nagykádban engedte meg a fürdővizemet. Szuper móka volt, ezért remélem egyre többször fogjuk ezt megismételni.

Takarítok

Muszáj takarítanom! Állandóan renitens koszmókat találok a ház különböző pontjain. Például ma a gyertyatartóra szállott valamilyen módon egy PAPÍRFECNI! Hát, körülbelül negyed órát vett el az életemből, hogy kellőképpen megragadjon a kissé nyálkás ujjbegyemen és ezáltal el tudjam onnan távolítani. Most nem kezdek el regélni a szőnyegen található szöszökről és az etetőszékem alatt található kölesgolyó morzsákról. Ez majd egy külön bejegyzést megér!
Profizmusomról árulkodik, hogy még eközben a nagy munka közben is jut időm arra, hogy egy rogyasztás kíséretében zenét keverjek a tanuló kutyusommal. Aztán, ha elénekelte a kért dalocskát, kérem a következő számot tőle.

Játék a szobámban

A héten - nekem és új alvási szokásaimnak köszönhetően - kimaradtunk minden délelőtti társasági programból. Semmi torna, semmi zenebölcsi, hiszen úgy időzítettem alvókámat, hogy az éppen kiütötte az előbb említetteket.
De sebaj! Imádom felfedezni a nappali, fürdőszoba, előszoba minden zugát, nomeg az emeleten is körülnézek szívesen minden szobában. De a legkedvesebb mégiscsak a saját szobám. Ott vár a kincsesládám teli játékokkal, a könyveim a cicatartóban, az ingó hintaszék, a szekrények a kihúzható fiókokkal és még a szundi-ágyikóm is. Csak szegény Miklós Maci néha bent marad az ágyban, de sosem hagyom cserben és megpróbálom kiszabadítani!