Tehát ott tartottam, hogy péntek is elmúlt Apu nélkül. Szombat délelőtt az Ikeába siettünk Gitta mamával együtt és nagyon-nagyon sok időt töltöttünk ott. Úgy értem, többet mint amennyit én szerettem volna, de szó nélkül tűrtem. Ráadásul még haza sem értünk ebédidőre, de az sem jelentett problémát, mert mérgemben végig aludtam a hazautat.
Vasárnap végre előkerült Apuci is!!! Volt délelőtt bevásárlás, nagy családi ebéd és édes hármas délután, este pedig Mongolian Bbq-ban Ádám szülinapi bulija...nélkülem. Aztán vége, azaz épp ellenkezőleg: eleje. Ugyanis egy újabb hét kezdőtött és Apu megint ment reggel munkába. De abban is van jó, ugyanis lehet nagyokat sikongatni és ablakot püfölni amikor elmegy és akkor is amikor hazaér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése