A mostani hétvége nagyon kedvezett nekem. A pénteki bababulin Orsitól (aki már egy éves) kaptam hatalmas puszikat; olykor még a látásban is megzavart vele, mert akkora nyálhalom gyűlt össze a szemgödrömben, hogy Anyut hívtam segítségül. Vasárnap este pedig a két unokatesóm támadott le pusztán kedvességből és törődésből; ennek kisebb sírás lett a vége, mert Nóri örömében akkorákat sikított a fülembe, ami elég ijesztően hatott rám.
2 megjegyzés:
Nem lehet elég korán kezdeni... :)
Azért megpróbálom! :)
Megjegyzés küldése