2008. június 1., vasárnap

Margó nagyi

Ma végre egy egész délelőttöt tölthettem Margó nagyival! Voltunk családostul vásárolni, aztán míg Anyu főzött és Apu pakolászott, Margó nagyival játszottam a kertben: labdáztunk, békataxiztunk és megmutattam neki, hogy működik a fűnyíróm. Aztán kaptam tőle gyümölcsöt és már mentem is aludni.
Közben elmehetett a vonattal, amivel érkezett, mert miután fölébredtem hűlt helyét találtam.

Emma

Ma ismét megcsodálhattam Emma bájait és teljesen lenyűgözött. Olyan édesdeden aludt, aztán pedig olyan jóízen evett, hogy ihaj. Rögtön kedvem is támadt, hogy megkínáljam az én fenséges kölesgolyómból, de nem fogadta el. Aztán próbálkoztam keksszel is, de egy kis nyaldosásnál tovább nem jutott. Hát, fene se érti a lányokat! Adom neki a finomabbnál finomabb tápot, ő meg csak tejet iszik! Ő tudja!
Én egy kellemes kétórás alvással lettem gazdagabb Juditék nagyágyában, ugyanis reggeltől estig a csajokkal tengettem időmet és ebbe belesett a szieszta időm is. Apu és Balázs strandröpiztek é csak 5-kor értek vissza. Akkor kapták meg a jól megérdemelt tojásos nokedlijüket, amiből én is kaptam természetesen.
Kellemes nap volt, remélem Apuék máskor is mennek labdát dobálni!

2008. május 30., péntek

Napi teendők

Megvannak a bevett napi teendőim. Ilyen például a veteményes kertecskénk locsolása, csakúgy mint a többi növényé. De meghálálják a gondoskodást, mert szépen nő minden. Továbbá esténként le kell nyírnom a füvet az egész kertben, néha még az utcán is. Ja, és a kutyákat számba veszem az utcában: végigsétálunk és megnézzük Rómeót, a cseresznyefás kutyust, a két vizslát, a fehér bozontost és a fekete ugatóst. Ha valamelyiket nem látom, akkor jó szokásomhoz híven, széttárom karjaimat és így szólok: hóóó van??? Ilyenkor pedig Anyu azt mondja, hogy elment aludni. Igaza lehet.

A héten történt

Már nem is emlékszem mi minden történt velünk a héten. Az tuti, hogy nagyon élveztem a szép időt és nagyon szenvedtem az óriási hőségtől. Jártunk játszótéren, Duna parton, békataxizni, vásárolgatni, játszóházazni, zenebölcsizni, Anyu barátnője és Nelli néni látogatott meg minket egy-egy nap. Már nagyon jóban vagyok a szomszédainkkal, de az utca népével is, ja és a fagyis néni is tudja már, hogy nálam a két tölcsér a minimum!
Kedd délután Gitta mamáékhoz mentünk át megnézni az új kerti házikójukat, nomeg tojásos nokedlit majszolni. Minden jól sikerült, élveztem az ottlétet, megint lehetett nagyokat sikongatni örömömben, aztán sajnos hazamenni... Pedig mindig próbálom húzni az időt, de egyszer csak a kocsiban találom magam.
Pénteken Apu itthon volt velünk, délelőtt csavarogtunk, délután míg Apu cseresznyét szedett, mi Anyuval a heti rendes bababulit látogattuk meg.

2008. május 25., vasárnap

Eljött az én napom: a gyereknap!

Már reggel sejtettem, hogy ez egy különleges nap lesz, mert egy aranyos gerlepár puszilkodott az ablakunk alatt. És az is lett, mert egy remek gyereknapi murin vehettem részt!
A körhintázáson kívül nagyon tetszettek még a kacsák, akik a tavon sütkéreztek és az a meseelőadás, amit a színpadon adtak elő. Juliskáról szólt és az ő szövevényes férjhezmeséről egy királyfihoz, de roppant cselekményes és fordulatos történet volt, így az elejétől a végéig a lányokkal ámulattal néztük. Ezzel el is telt a délelőtt és indultunk haza ebédelni és aludni.

Gyereknapi körhinta

Ma délelőtt részt vettem életem második gyereknapján, amit tőlünk nem messze, a Feneketlen tó partján rendeznek. Fogtuk a békataxim és családilag levonultunk megnézni, hogy mivel szeretnének engem idén megörvendeztetni.
Ahogy a fotók is mutatják a kedvencemmé a körhinta vált. Mentem egy kört Apuval - akkor még sok-sok autó közül választhattam, mert aránylag kevesen voltak. Aztán Anyuval is köröztünk egyet és ismét alig akartam kiszállni - egy kis hiszti be is csúszott.
Végül arra gondoltak a szülők, hogy úgy élvezem, hogy a közelségükre semmi szükségem. Nagyon nagyot tévedtek! Bár a járgányom szuper volt, de hamar hiányolni kezdtem őket és nem is láttam a tömegben hol lehetnek. Nagyon nekikeseredtem, de Apu hirtelen tarzant meghazudtolva felurott mellém és úgy már megnyugodtam. Ejnye, szülők!


2008. május 24., szombat

Álarc

Nos, felismer valaki? Igen, ez a fess, kidolgozott testű fiatalember én volnék. Csak próbálok elbújni Apuék elől, nehogy mégegy bababuliba elvigyenek ma!
Ahogy végetért a Zsombor- és Balázs féle buli, elmentünk fagyizni és már szaladtunk is a "gödi rendes pénteki bababuliba", ahol - mint mindig - most is vagy tizenöt kortársam volt, plusz szülők. Ráadásul Ákos második szülinapját ültük e jeles rendezvényen. 8 után jöttünk el tőlük, mert Anyunak mindenkivel dumcsizhatnékja támadt, de mi Apuval jól elvoltunk. Például mi voltunk a fogók: a többi gyerek a kert két végében lévő tuják mögé bújt el és miután bejelentették, hogy hova bújtak kiabálatk nekünk, hogy keressük őket meg. És láss csodát megtaláltuk őket!!! Aztán szaladtak a túl oldalra ... és ez így ment egész sokáig.
Ez után a nap után különösen jól esett este az aromafürdőm.

Atos, Portos, Aramis

Megint összegyűltünk mi hárman és úgy érzem, egyre jobban kezdünk összecsiszolódni! Előbb Zsombor érkezett meg és rögvest ezer elintéznivalónk akadt: lap-topoztunk, egy tálból cseresznyéztünk, csattogó kutyáztunk és hasonlók.
Aztán csatlakozott Balázs, akivel gyors kupaktanácsot tartottunk. Aztán ment mindenki a dolgára. A szülők is jó fejek voltak: Ági rajzolt nekünk, majd mondókázott (csak nekem), Kriszta pedig fogócskázott és bújócskázott velem. Én mindettől hihetetlenül boldog voltam!


2008. május 20., kedd

Anikó itt

Örömömre szolgált, hogy Anikó ismét látogatását tette minálunk. Délután érkezett és egészen fürdésig maradt. Kicsit beszélgettek Anyuval valami érkezőfélben lévő babákról - hjajjj, felnőttek!!! -, de mivel nagyon kedves volt hozzám és nagyon finom sütit sütött nekem, megmutattam neki az összes könyvemet. Én rámutattam a képekre, ő pedig ügyesen meg tudta mondani mit lát rajta.
Kicsit rosszul érintett, hogy megjegyzéseket tett a hasam méretére, de szerencsére én tudom, hogy nem nagy, csak a keresztbe csíkos moletté teszi az embert!

Thomas torony

Ma tökéletesítettem a Thomas mozdonyomra történő toronyépítést. Már olyan, de olyan magasságokig jutottam, amit képtelenség volt ülve elérni, így a művemet felállva fejeztem be. Gyönyörűséges lett!!!

2008. május 18., vasárnap

Hétvége

A hétvégém háromnegyedét Gitta mamáéknál töltöttem. Jókat aludtam, játszottam velük - hol a házban, hol a kertben -, mentünk fagyizni és még vásárolgatni is voltunk. Amikor Anyuék megszereztek egy picit, akkor lementünk a Duna partra egy kis játszóterezéssel összevont Dunába-kavicsdobálással, illetve Anyuval nagy egyetértésben pihegtünk a nappaliban a tévét bambulva meredten.
Holnap egész napos budapesti kiruccanásom lesz, szóval ne keressetek itthon!

2008. május 14., szerda

Almás-túrós

Ma Anyu beújított egy bizonyos almás-túrós gofrival. Egész fincsi lett, csak bosszantó, hogy az ételek - már ha kézzel fogom meg őket - rátapadnak kis morzsák formájában az ujjaimra.
Mellesleg ma bábszínházat néztünk délután. Minden szerdán rendeznek Dunakeszin az Alexandra könyvesboltban. Nagyon jópofán mesél Luca néni és izgalmasak a történetek. Utána a Kenguruba átnéztünk Anyuval, de velünk tartottak Noémi, Nóri, Ákos és Peti is. Nekem ott a buborékfújó kenguru jön be a legjobban, de egy kicsi játék erejéig csatlakoztam a többiekhez a játszóházban.
Elég későn értünk haza, de még lebékataxiztunk a Duna partra családilag, mert bodzát kellett szedni a nagyon fontos bodzaszörp elkészítéséhez!

2008. május 12., hétfő

Nőtincs

Remek programajánlatot kaptunk Krisztiánéktól ma délelőttre, mégpedig egy nőtincsi Seholsziget látogatást. Seholsziget egy élménydús élménypark. El is mentünk hatalmas társasággal, voltunk vagy 25-en. Elsőként birtokba vettük a kisvasutat, mivel indítottak nekünk egy különjáratot . Bejártuk a falut , egészen a tóig entünk és vissza. Tisztára olyan volt, mintha Thomason utaznék!
Aztán megnéztük az állatokat: nyuszikat, papagájokat, fácánokat, lovakat, lámákat és persze a kecskéket. Ott izgalommal figyeltük Anyuval, ahogy Aput egy kecskészfiú bevonja egy kecske befogásába, ugyanis készült megfejni, csak nem tudta egyedül elejteni. Apu ott termett és a kecskét hipp-hopp megfogták.
Hazafelé az út telis-tele volt repceföldekkel, az egyiknél meg is álltunk, olyan gyönyőrű volt.


2008. május 11., vasárnap

Ha-ha!

Mondja valaki, hogy az élet nem csodálatos!