Szomszédolós kerti party

Szombat délutánra összecsődítettük legkedvesebb szomszédainkat: Diát, Petit Botond kisfiukkal, másik Diáékat három csemetéjükkel és Gábort Magdival. Hamburger partyt csaptunk: az apukák a kerti grill és a pálinkás poharak körül csoportosultak, az anyukák a teraszon dumcsiztak és rágcsáltak, az apróságok a fűben és a hintában játszottak, a nagyobbak, azaz mi pedig motoroztunk, Zselykével eltűntünk a szobámban kettesben (sose fogjátok megtudni mit csináltunk), közösen eszegettünk (na kivel ültem egy sámlin? Zselykével!) és Zétényt a kert végében megtanítottam gazolni. Ennek Anyu nem nagyon örült, pedig épp aznap tanította meg hogy kell. Szerinte viszont én a medvehagymáján gyakoroltam és mivel precíz vagyok, az összeset kihúztam!

Álomszuszékok

Csillaghegyről hazafelé Olivér folytatta édesded alvását a kocsiban, majd az ágyában. Én bezzeg túlpörögtem Károly papáéknál, majd az autóban sem tudtam kizökkenni, sőt még az ágyikómba se, ahova ilyenformán fél 3 körül kerültem.
Sajnos, átlendültem a holtpontomon és sehogyse hozott álmot álommanó a szememre.
Hívtam Anyut, aki megkegyelmezett és azt mondta, hogy akkor a nappali kanapéjára lemehetek és ott pihennem kell, amíg ő főzőcskézik. Ez sikerült és hamarosan elaludtam. Persze ő így nem tudott főzni, mert nem akart a fülembe csörömpölni, én viszont akkorát aludtam, hogy csuda! Az alvást kerti pihi követte és vártuk a délutáni vendégeket!

Csillaghegy Olivér szemével

Én is remekül éreztem magam: alaposan szemügyre vettem Károly papát sok mosoly kíséretében, Editet szintúgy, sőt, ő még egy kis hajráncigát is kiérdemelt, mert sokat foglalkozott velem.
Kaptam ebédet, nagyot ittam, majd elálmosodtam. Alig vártam, hogy Vili befejezze a labdadobálást, de nem akarta ... mit volt mit tenni, elszundítottam!

Fiúfront

Szombaton ebédre hívtak minket Károly papa és Edit, mert Károly papa szülinapját és Robi névnapját ünnepeltük. Kiöltöztünk, elautóztunk és már elő is került a lego, az óriás pöttyös labda és a csillaghegyi csigák a kertből. Anyunak megmutattam, hogy hol szoktam aludni, amikor ott töltöm a péntekemet és előtte hogyan krémezem be a kezem és arcom Edit selymes krémjeivel egy vattapamacs segítségével.
Aztán finomat ettünk és még torta is előkerült a hűtőből!
Mi, fiúk, az összes Kovács és Ottó-Kovács összeültünk a teraszon egy fotó erejéig.

Szemüvegmustra

Szeretem a szemüveges rokonaimat - egyik személyes kedvencem Didó papa -, mert remekül le lehet kapni az orrukról azt a csillogó, tükröződő, fényes valamit, amit ők szemüvegnek neveznek. Utána vagy megkóstolom vagy próbálom visszanyomni a helyére: egyenesen a szembe ... elvégre odaavaló vagy nem?

Heveny heverészés

Én már nagyon unom Vilmos bátyám csigaőrületét. Minden reggel az az első, hogy az összes növényt átbogarássza és összegyűjti egy helyen a csigákat. Egy darabig még el-elnézegetem, hanem aztán megunom és inkább belemerülök a könyvem olvasgatásába: művelődök kicsikét.

Hova megyünk?

Délelőtti szundim után betessékelt Anyu a babakocsiba, Vili felpattant a motorjára és elindultunk Dorkához és Dávidhoz. Vili sokszor találkozik velük, hiszen ők is el szoktak menni Évához a bölcsibe, én ritkábban látom őket. De nagyon kedvesek! Dorka már a babakocsiban agyon simogatott, Dávid pedig bent, a szőnyegen előszeretettel feküdt le mellém kisbabát játszva.
Azért Vilire is fordítottak figyelmet és jól belaktak mindannyian bundáskiflivel és cseresznyével. Délben hazaindultunk és végre én is kaptam néminemű eleséget!

Unokatesók nélkül...

nem élet az élet: ezt amikor csak tehetem ki is mutatom nekik. A z ölelgetésem közepette egy idő után mindig úgy érzem, hogy kezd terhessé válni a nagy szeretet megnyilvánulásom, de tudom, hogy a lelkük mélyén vágynak rá!

Boldog névnapot, Gitta mama!

Vasárnap délelőtt elmentünk a Camelot étterembe, Verőce határában, ami csodaszép helyen fekszik a Duna partján, kifogástalan a konyhája - erről sem Olivér, sem én nem tudok részletesen beszámolni - és még egy nagy kalandpark is tartozik hozzá. Mi, gyerekek alig vártuk, hogy legyenek pauzák a fogások előtt, között, után és mehessünk le játszani. Ma a kedvencünk volt a nagy, mászókás hullámcsúszda, de gyűjtöttünk csigát, hintáztunk és a lányok csúzkáztak is.

Marcival a játék

Marcival minél többet találkozunk - ami még így is vajmi kevéske -, annál jobban egymásra kattanunk. Amikor megérkeztek hozzánk, kellett egy pici idő mindkettőnk élénkülésére, de sikerült és utána fergeteg volt a buli! Játszottunk kint, bent, lent, fönt és még - talán kijelenthetjük - ettünk is egy keveset.

Bábulábú

A napokban kaptam néhány, a szívemnek nagyon kedves matchboxot - remélem még fogok többet-többet -, de nem volt hol megszállniuk, híján voltunk garázsnak.
Erre Anyunak kipattant a szikra, szombat délelőtt elvitt, hogy válasszak nekem tetsző papírokat és összeállított nekem egy bábulábú garázsterepasztalt. Az alapötlet az egyik kedvenc mesémből, a Verdákból származik, hisz ott egy bábulábú hotel szerepel.
De az én terepasztalomon van még fedett színpad, autómosó és mára már három wcpapír gurigából fabrikált alagút is! Imádom!

Welcome home, Oli!

Gitta mama és Didó papa meg szeretett volna győződni róla, hogy Olivérrel minden a legnagyobb rendben, ezért áthívtak minket egy kis kerti sütögetésre. Nem csalódtak, Olivér nyomban lekapta Gitta mama szemüvegét és Didó papa szakállát sem kímélte.
Konklúzió: Oli a régi!

Anyuék újra itthon

Végre hazatért Anyu és Oli baba a kórházból. Nem győztem ölelgetni és puszilgatni őket örömömben! Megkértem őket, hogy többet ne menjenek el, mert nem jó az se nekem, se Apunak!

Szombati gyereknap a Feneketlen tónál

Amikor még szép idő volt, fogtuk magunkat és körülnéztük az egyik gödi gyereknapi programon. Sok néznivaló volt, de nem hazudtoltam meg önmagam és a labdajátékok vonzottak. Beálltam egy sorba - ahol egészen fura ruhába öltözött egyedek vettek körül -, majd a kezembe kaptam három ördögöt, hogy dobjam be a kis fazekakba. Több se kellett!
Hanem aztán az angyalkák dobálásánál - akiket a felhőkre kellett helyezni - már olyannyira tökéletesítettem a technikámat, hogy rendszerint a paraván túloldalára hajítottam őket őrült erővel!