Ma megtettem az első komoly lépést az önállósodás útján. Még csak háromszor voltam Éva házibölcsijében, de nagyon megkedveltem őt, ezért Anyuék úgy döntöttek, itt az idő, hogy egyedül ott maradjak nála.
Minden további nélkül sikerült a dolog, pedig kicsit izgultam, milyen lesz szülők nélkül. Nem volt gond! Anyutól elbúcsúztam, majd nekiálltam Évával játszani, tízóraizni, motorozni és játszóterezni. Oda jött elénk Anyuci és már együtt sétáltunk vissza az autónkhoz.
Már alig várom a csütörtököt, hogy újra mehessek és úgy tudom, hogy akkor várhatóak lesznek kis pajtások is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése