2008. január 3., csütörtök

Szundi az ágyikómban

Igen, még szerencsémre napközben is élvezhetem kiságyam adta kényelmi extrákat. Jelzek, ha felébredtem, utána hallom, hogy Anyu - többnyire, mivel Apu dolgozik - vágtázik felfelé a lépcsőn. Amikor benyit a szobámba erőteljes karlendítéssel tarkított "ö"-mből már érti, hogy azt kívánom, hogy húzza el a függönyt. Ilyenkor már fel is vidulok, hiszen fény szűrödik a szobácskámba. Aztán kihalász a zsákomból, kicuppantja az alvócumim és jó esetben megyünk enni.

Nincsenek megjegyzések: