Zsombornál

Már alig vártam, hogy a kis Zsombor babát meglátogathassam. Nagyon édes kis emberke: mosolygós, barátságos, időnként beszélgetős (azt mondta "gö"). No, persze, őt még nyomasztják a picúrok mindennapos gondjai, de biztosítottam róla, hogy az én életem sem fenékig tejfel.


És igazán rendes volt, hiszen megosztotta velem játékországát és abba is beleegyezett, hogy egy picit kölcsön vegyem Apukája nyakát.
Azért majd, ha növünk még egy kicsit, biztos nagyobbakat játszunk együtt.