Utolsó séta

Persze csak a házunk melletti Duna parton. Most, hogy előbukkant a partja, szinte minden nap elsétálunk - a mindösszesen három percre lévő - Dunához és egyik nap Kisbotiék is velünk tartottak. Sajnos, lassanként újra feljön majd a víz szintje és várnunk kell a tavaszt ezekkel a sétákkal.

Anna

Hogy végére érjek a kis barátainkkal töltött napok sorának, Annáról még nem ejtettem szót, akivel szinten párszor találkoztunk az elmúlt hetekben. Múltkor megbeszéltük, hogy hiába a fél év különbség, akár még egy sulis osztályba is járhatunk. Én várom, mert nagyon kedvelem Annát ... is!

Dorka és Dávid

Ők voltak nemrégiben a születésnaposok, ezért tartottunk egy szűkkörű bulit minálunk Rézivel és Kisbotival. Ezúton is Istenn éltesse az ünnepelteket!

Napsütéses vasárnap

A napsütéses szombatot követő napsütéses vasárnapon pedig Lázárhoz ugrottunk fel Olivérrel egy kis vonatozásra. Volt Thomas és favonat is és még társasoztunk is!

Lilla

Egy napsütéses szombat délelőtt felkeredtünk és elautóztunk megnézni pici Lillát, Marci húgát. Nagyon édes, bár sajnos még nem tudtunk vele játszani, leginkább a nappali sarkában alukált csendben. Mi viszont felderítettük Marci szobáját, a sok szupi játékot és nagyon sajnáltuk, amikor hazafelé kellett venni az irányt!

Itt járt Tabi

Ennek nagyon örült Olika, de rajta kevésbé látszott. Vili viszont nem tudta letagadni, hogy feldobta a helyzet, hogy megint egy csini kislány járt minálunk, ezért egész nap szórakoztatta őt és persze Olivért is, akik tátott szájjal, csodálva nézték a "nagyfiút" és bolondozásait.

Kacsakő

Most, hogy vége a nyárnak, eltűnt a víz a házunk mellett lévő dunaparti részről a víz ... ezt vártuk egész nyáron, amikor nem volt part, pedig napoztunk, kavicsoztunk és kagylóztunk volna szívesen. Mindhiába vártuk!
Az őszi dunapart csodája, hogy egyszerűen gyönyörű és írtózatosan sok kacsakövet lehet találni és bekacsázni a Dunába. Találásban már egészen profi szintet értem el, dobásban még Apu tarol.
Legfőbb segítségem Olibaba, aki annyira szurkol nekem, hogy olykor majd kiugrik a babakocsijából! Ne aggódj, Oli, jövő ilyenkor már együtt kacsázunk majd!

Visszavegyek a tempóból?

Vasúttörténeti Park

Természetesen a blogszünet nem a programok hiánya miatt alakult ki ... sőt! Igazából a sok program okozta időhiány nem kedvez a blogunknak. Sebaj!
Most néhány fotóval beszámolunk a vasárnapi kiruccanásunkról, ahol mindannyian remekül éreztük magunkat, bár Ojika 11 körül elszunyókált Apu vállán. Egy kis közös pihi után indulhattunk is haza a töménytelen vonat és mozdony szép emlékével!

Szabályok

Az elmúlt hónapok alatt remekül kialakultak fürdési szokásaink így együtt. Pontos menetrend szerint alakul a fürdés előtti pisi, vetkőzés, ki mikor és hogyan mászik/huppan be a vízbe és melyik oldalra. Ki mivel játszhat és hova mászhat. És hogy ki felügyeli mindezt a sok-sok dolgot? Hát, én, Okostojás Vilmos!

Egyenesen a frontról

Na, persze, méghogy a frontról. Apu állandóan szórakozik velem! De az biztos, hogy integetni és tapsolni bármikor bárkinek nagyon szeretek!

Miért nem szól?

Ja, csak elfelejtettem megnyomni a gombot! Hiszen már egyedül is meg tudom zenéltetni a zsiráfomat. Amikor pedig zenél, örömömben kivillantom vadi új, legelső fogacskámat! És akkor még említést sem tettem a szintén újdonsült nyálfogó kendőmre, amit tegnap varrt nekem Anyuci. Köszi!

Iszákosok

Kellemes szombat reggel: ébredés egyszerre, öltözés egyszerre, tejivás egyszerre, majd játék egyszerre ... és együtt!

Fára mászás

Rájöttem, hogy miért kellene megvárnom, hogy az összes mogyoró lepotyogjon a földre? Ideje felmásznom értük és leszedni őket, mielőtt még a kukacok megeszegetik mindet!