2009. október 20., kedd

Kacsakő

Most, hogy vége a nyárnak, eltűnt a víz a házunk mellett lévő dunaparti részről a víz ... ezt vártuk egész nyáron, amikor nem volt part, pedig napoztunk, kavicsoztunk és kagylóztunk volna szívesen. Mindhiába vártuk!
Az őszi dunapart csodája, hogy egyszerűen gyönyörű és írtózatosan sok kacsakövet lehet találni és bekacsázni a Dunába. Találásban már egészen profi szintet értem el, dobásban még Apu tarol.
Legfőbb segítségem Olibaba, aki annyira szurkol nekem, hogy olykor majd kiugrik a babakocsijából! Ne aggódj, Oli, jövő ilyenkor már együtt kacsázunk majd!

Nincsenek megjegyzések: