Tejtakarító foglalatosság

Állandóan vonalban

Bubu nélkül soha

Nincs hely, ahova Bubu ne kísérne, hiszen mégiscsak ő az én hűséges ebtársam! Biztonságot ad jelenléte minden helyzetben, így a bilire is elkísér.
Ja, igen, a bili és a wc szűkítő állandó szereplő lett az életemben, ugyanis egy hete Anyuci felvetette reggel, hogy mi lenne, ha megint megpróbálnánk az életet alsónadrágban. Kérte, hogy ne pisiljek és kakiljak be, hanem szóljak, ha érzem az ingert. Azóta így teszek. Összesen két pisibalesetet szenvedett az alsógatyóm, de azokra meg vannak a mentségeim: az egyik a játékba feledkezésem az unokatesókkal, a másik a védőnéni látogatása otthonunkban. És ráadásul van egy dicsőségfalam a fürdőszobában: egy szép kék papír virít a falon és minden sikeres akcióért jár egy matrica, amit én ragaszthatok fel! Igazából nem is kérem mindig a jussomat, hiszen számomra természetes, hogy ennyire ügyes fiatalember vagyok!

Nagyfiú

Nekem is említették, ám Anyuék a Télapó érkezését. Azt is mondták, hogy éjjel érkezik és olyankor nem illik őt meglesni, mert szeretné, ha reggel meglepetést és örörmet okozna a csomagjaival a lurkóknak.
Én szót fogadtam és egyfekvő helyemben nyolc és fél órát aludtam azon az éjjelen.

Vasárnapi Mikulás

Ajajjj, ennek a Mikulásnak nagyon sok mennivalója lehet, mert mindenfelé járt tegnap. Például Gitta mamáéknál. Siettünk is vasárnap Noémiékkel, hogy megnézzük, miket hagyott ott nekünk.
A gyerekszobában a cipőnkben várt minket a sok meglepetés! Kibontogattuk, megnézegettük, megkóstolgattuk, majd jöhetett a másfél órás vihánc a lányokkal: kanapé ugra-bugra, fogócska, bújócska, párnán ugrálás, unokatesó ölelgetés.
Aztán le kellett menni ebédelni és a levesből mindannyian fogyasztottunk, de utána újra egy jó móka jutott eszünkbe! A fürdőszobában bebújtunk a zuhanyfülkébe, ott megreggeliztünk, majd átszaladtunk a közeli szobába, ahol lefeküdtünk aludni és újra vissza.
És bár szerda óta magamtól szobatiszta lettem, most a nagy játszásban kettőből egy mégis becsurrant. Az mondták, ez előfordul, nem gond. Én mégsem örültem neki.

Mikulás ünnepség

Kaptam egy levelet a Mikulástól, melyben az állt, hogy szeretettel meghív Anyu munkahelyére az általa tartott ünnepségre.
Mit mondhattam volna, pláne, hogy beígért némi ajándékot is, természetesen igent. Kicsit váratott magára, de addig Anyuval készítettünk az egyik kézműves asztalnál Apunak egy szép képeslapot, majd megkértem a lufis bácsit, hogy fújjon nekem egy zöld oroszlánt és utána meghallgattuk az együttest, ami játszott nekünk.
Ezután érkezett a Télapó egy hatalmas zsákkal a hátán és nekiállt ajándékokat osztogatni. Én kettőt is kaptam, hiszen Olivérnek is járt egy, hazavittem neki.
Aztán elindultunk hazafelé, mert a krampusz egyre többet cikázott a gyerekek között és iszonyatosan ellenszenves volt. Megléptem.

Felkészültem

Apuék azt mondták, hogy éjszaka erre fog járni a Télapó és a csili-vili csizmákat - amelyek tulajdonosai kimondottan jó gyerekek - tele rakja ajándékokkal, ezért megragadtam a nedves szivacsomat és egy száraz ruhát és csak dörzsöltem-dörzsöltem a lábbelimet .
Csizma kész, jöhet a Télapó! Kiváncsian várom a reggelt!

Noémi, Te (mármint én) és a Kenguru

Társra leltem a bábszínházi kulturális program mellőzésében és rávettem Noémit, hogy csatlakozzon hozzám egy kis játékra. Szerencsére volt hozzá kedve és már szaladtunk is együtt a Kenguruba. Sajnos, a kenguru beteg volt vagy fáradt, ezért nem fújt buborákokat. Nomeg a vonat is elromlott és még mindig nem javították meg. De azért a hangulatunk felhőtlen volt. Csaptam is nagy hisztit induláskor!

Mit csináljak?

Mi mást tehetnék, amíg Vili élvezi a játékot, a társaságot és miegymást, mint hogy megpihenek Didó papa vagy Gitta mama vállán felváltva. Ma ugyanis ők voltak Anyu mentőserege, lévén Aput csak késő estére várjuk haza.
De már ilyen pózban sincs kedvem lehajtani a fejem ... miért is tenném, ha már egyszer ilyen izmos nyakkal áldott meg a sors.

Megint bábozás

Ma tudtam meg, hogy ez az idei év utolsó bábszínháza. Ettől olyan csalódott lettem, hogy szóltam is Anyunak, hogy hagyjuk a csudába az egészet és menjünk át rögvest a Kenguruba játszani!

Fekvőtámasz

Tegnap annyit fekvőtámaszoztam este, hogy sikerült olyannyira elfáradnom, hogy éjjel hat és fél órát aludjak egyhuzamban. Fél 3-kor ébredtem csak fel, majd legközelebb 6 után. Úgy láttam Anyuék boldogok voltak a teljesítményemtől, noha kicsit rosszul esik, hogy éjszaka kevésbé kiváncsiak rám, mint nappal.

Telefon

A leggyorsabb módja a friss hírek továbbadásának a telefon használata. Egy ideje szívesen űzöm ezt a hobbim és remekül eldiskurálok ílyen formán. Tegnap azt kellett Didó papának elújságolnom, hogy fél7-re értem haza este, hiszen reggeltől Évánál voltam a bölcsiben. A legszuperebb napom volt eddigi bölcsis pályafutásom során!!!
A délelőttöt Ákossal és Rézivel töltöttük nagy egyetértésben és vidáman, sok játékkal, majd ebédeltünk és már készült is Rézi és az én ágyam az alváshoz. Meghallgattuk Éva meséjét, hatalmasat ugráltunk az újdonsült ágyunkon, majd mikor Éva megkért minket, hogy aludjunk, aludtunk.
Rézire ébredtem, mert szólt Évának, hogy sürgős elintéznivalója akadt, de addigra egész jól kialudtam magam és ott folytattunk mindent, ahogy abbahagytuk alvás előtt. Ezután összeismerkedtem Éva nagylányával és nagyfiával, akik szintén becsatlakoztak a játékunkba és közben Éva elszaladt Eszterért és Matyiért az óvodás testvérpárért, akikkel egészen addig boldogan játszottam, míg Anyu 6 körül odaért értem. Igazából még szívesen maradtam volna, mert szuper napom volt, de azért szépen lassan engedtem Anyunak és felöltöztem.
Évának egy nagyon kedves arcsimivel és arcdörgicsével köszöntem meg a napot és a törődést!

Előmikulás

Én volnék ... ugyanis megbarátkoztam Károly papától kapott mikulás sityakommal és felpróbáltam.
Mellesleg az igazi mikulással nem vagyok kibékülve, de 6-án kap még egy utolsó esélyt. Múltkor Anyuval betértünk egy közeli játékboltba, ahol az ajtóban egy óriási - állítólag nem igazi - mikulás várt minket és minden vásárló belépésekor azt mondta mély hangján: ho-ho-hóóóó, majd rázendített egy vidám, ámde roppant rémisztő nótára egy számomra ismeretlen nyelven. Nem volt szimpatikus cseppet sem és csak nagy nehezen Anyu mellkasán matricának álcázva magam sikerült bejutnom a játékok közé.

Kenguruban

Most, hogy csúnya az idő, néha elnézünk a Kenguru játszóházába. Múlt héten Apuval voltam kettecskén: akkor a csúszdázásnak, autókázásnak volt az ideje. Ezen a héten Gitta mama vitt el, vele főleg vonatoztam és padlizsánoztam. Igen, tudom, hogy az nem az én korosztályom játéka, de éppen egy kisebb gyerek sem ácsingózott utána, ezért gondoltam, nem gond, ha egy kicsit kisajátítom.