2008. március 9., vasárnap

Imádtam a hétvégét! Látszik?

Élménybomba

Ezen a hétvégén Alsópáhokon egy helyes bioházban ünnepeltük Gitta mama valahanyadik születésnapját. Íme, a házikónk és én Anyuval!

Élménybomba az Ottó családdal

Így mulattunk mi kilenc és felen Alsópáhokon, ahol lehetőségem nyílt a szülőkön kívül nagyokat játszani az unokatesókkal és Krisztiánékkal, Gitta mamával és Didó papával. Hihetetlenül élveztem! Reggelente alig vártam, hogy megjelenjenek a lépcsőnél és hatalmas sikítással örültem egyesével mindenkinek!

Élménybomba Anyuval

Anyuval nagy köröket mentünk a medencében, én a hátán lógtam, innen szuper volt a kilátás és néha még a fülét is sikerült leharapnom. Aztán játszottunk a kismedencében a vödörrel, a kacsákkal és a locsolóval, itt sikerült lelocsolnom...és magamat is. Amennyire élveztem, annyira kiszívott a víz minden nap, így utána jól esett pihegni Anyucin.

Élménybomba Apuval

Annyira, de annyira jót usziztunk Apucival, hogy talán azt élveztem legjobban a hétvégén! Volt ott orrharapás, pofozkodás, simogatás, merülés és mindenfajta mókázás.

Élménybomba a játszóházban

A játszóházat is kellőképp élveztem. Többek között viháncoltunk az uncsitesókkal a sok színes labdacs között, csúzsdáztunk a kis csúszdán - a lányok a nagyon is - és előszeretettel tili-toliztam egy helyes fa babakocsit. Néha elütöttem vele egy-két embert, illetve többször falnak mentem, de mindenki azt mondta, hogy milyen aranyos vagyok: nem haragudtak.

Élménybomba Noémivel

Mindkét unokatesómmal még közelebbi barátságba kerültünk a hétvégén, Noémivel vasárnap együtt is reggeliztünk. Amúgy sok-sok simogatást kaptam tőlük - és adtam -, sokszor fogócskáztak velem a lányok, olykor oroszlánként fölfaltak, de én mindent nagy örömmel fogadtam és cseppet sem bántam, hogy oroszlánok martalékává váltam.

2008. március 3., hétfő

Jóízű


Apu időnként annyira nagyon megnevettet, hogy csak csuda! Az a legeslegviccesebb, amikor megijeszt, olyankor nem bírok magammal!

2008. március 2., vasárnap

Apu labdázik

Vasárnap Nelli néninél tett szüli- és névnapos látogatásunk után, megnézhettem Apucit, hogy hogyan labdázik. Nagyon ügyes volt, nem kellett csalódnom benne. Sőt, ügyesen úgy intézte a csapata, hogy gyorsan lefusson a meccs és én ne unatkozzak. Az első szettnél még teljesen letaglózott a látvány, aztán nem kötött le száz százalékig és bosszantott, hogy nem mehetek oda Apuhoz, amikor kedvem tartja, de legalábbis hogy nem topoghatok kedvemre a pályán. Viszont megkaptam Judittól a kocsikulcsukat, amivel bőszen eljátszottam egy darabig, meg olvastunk Anyuval a könyvemből. Amikor vége lett a meccsnek, Apu körbevitt a pályán és bevitt a csapattagok közé is: na, az szuper volt!!!

Pán Péter


Szombat délelőtt Anyuval és az unokatesókkal elmentünk a Pán Péter játszóházba. Elég jó hely, bár ebben a csúnya időben elég sokan voltunk. Sok jópofa játék van ott, körbejártam, körülnéztem, beszálltam egy rendőrautóba, bementem a sok labdás részre, megtekintettem a konyharészleg szekrényeinek tartalmát, segítettem főzni Noéminek, de a kedvencem mindenképp a kis ház maradt, amibe nagyon jó volt bemenni és kijönni, kidobálni a labdákat, megnézni a virágokat, megvizsgálni, hogy nem érkezett-e levelem a postaládába... Egyet sajnáltam csak, hogy nem tudtam a lányok után felmászni a csúszdára, mert az ott nagyon meredek volt.

Látogatóban a Jogi Ügyosztály vezetőjénél

Persze-persze, Gitta mamáról van szó, de ha már egy hivatalban jártam, muszáj hivatalosan fogalmaznom. Mindig nagy öröm bemenni hozzá. Egyrészt, mert találkozhatok vele soron kívül. Másrészt játszhatok a pálmájával és a szekrényeivel, a kulcsokról nem is beszélve. Harmadrészt, ilyenkor az egész ügyosztály összegyűlik nála és engem csodál és szórakoztat: én pedig benne vagyok a buliban. Most is miután elszállingóztak tőlünk, utánuk mentem az irodájukba, bekéredzkedtem az ölükbe rajzolni vagy a számítógépeiket nézegethetni. Nagyon kedves lányok és fiúk!

Didó papa buji

Szeretem, amikor Didó papa nem dolgozik, mert akkor napközben sokszor előfordul, hogy bekukkant hozzánk egy kicsit. Néha hangos kiabálással és tapsolással fejezem ki örömöm, néha finoman hozzábújok. Azt hiszem mindkettővel elégedett szokott lenni.

Extrém sportok

Megpróbáltam tökéjre fejleszteni kedvenc sportjaimat. A tökéletesség abban nyilvánul meg, hogy sporttevékenység közben minden nehézség nélkül el tudjam fogyasztani éppen aktuális rágcsáimat. Nézzétek csak, sikerült!

Koalák

Apuhoz is bújhatnékom támadt egy délután, a hosszú-hosszú szunyám után. Ilyenkor nehéz egyből elevennek lenni, de szerencsére Apu éppen ugyanígy érez, ezért jó partner volt, hogy hozzá koalázzak!