Bandatagok

Itt a jó idő, megkezdődik a kerti partys időszak és egyre könnyebb összeröffenteni a kis csapatunkat. Kedvenceink az unokatesók és Dorkáék, nomeg Réziék - csak ők lemaradtak a képről. Velük aztán igazán nagy buli a buli!

Faültetés

Nemrégiben látogatását tette nálunk Edit és Károly papa. Amiért ilyen messzire elzarándokoltak hozzánk Gödre, mi cserébe még messzebbre vittük őket és megmutattuk nekik a Duna partot minálunk. A rendes kavicsgyűjtést és -dobálást Károly papa faállítása szakította félbe. Döbbenettel néztük, ahogy Károly papa egy már kiszáradt óriás faágat elültet a földbe, egy új élet reményében. Milyen szép gondolat! Halkan jegyezzük meg, hogy legközelebbi kavicsdobálásunk alkalmával szomorúan konstatáltuk, hogy a fának nyoma veszett...

Újra Nyúl

Hanem aztán átnéztünk Gitta mamáékhoz, mert olyan hírek érkeztek, hogy ott is kis kupacok keletkeztek a kertben. Siettünk is és igazuk lett. Jó alaposan körül kellett néznünk, hogy minden kosárkára rátaláljunk, de sikerült! És ráadásul végül pótlódott a kevéskének ítélt csokimennyiség is.

Nyúl

Történt egyszer, épp Húsvétkor, hogy reggelre egy rejtélyes kis állat össze-vissza tojta a kertünket reggelre. Ne aggódjatok, semmi gusztustalan, épp ellenkezőleg. Találtunk kifestő-tojatot, könyv-tojatot és ici-pici csokitojatot. Ha itt megjegyezhetem: azt lehetett volna kissé bőkezűbben mérni!

Családi bogár- és kisállatszakértőnk: Apu

Fantasztikus, hogy az erdőben mi minden élőlényre talál az ember, legfőképp Apu. Most épp egy zöld békát szúrt ki a zöld fűben és hopp, el is kapta, így hosszú percekig tudtunk farkaszemet nézni a brekusszal. Ezalatt a néhány perc alatt annyira megkedvelt minket a béka, hogy amikor Apu elengedte volna, ő büszkén és barátságosan trónolt tovább a kézfején és cseppet sem állt szándékában elszakadni tőlünk.

Szeretem a természetet!

Boldogan öleltem keblemre a Gyadai tanösvény ismerős fáit, s közben átvillant az agyamon: Ilyen lenne egy hamisítatlan természetbúvár?

Csajozásaink története folyt.

Egy másik csajozós játék - bármilyen meglepő - a kalózos. Mi vagyunk a félelmetes kalózok, a kislány a királylány. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy elraboljuk ,így máris a miénk! Dorka itt már a mi foglyunk, de ez talán leolvasható viruló orcánkról!

Csajozásaink története

Szerencsére közeli s távoli ismerettségi körünkben viszonylag sok kislány is benne foglaltatik. Korban inkább hozzám illenek, de úgy veszem észre Olivér is mindinkább szemet vet rájuk. Kicsit bosszantó is, hogy őt szívesebben ölelgetik, de biztos csak azért van mert engem komoly fiatalembernek, őt pedig kisbabának tartják.
Ő Lili, a szomszédból tojáskészítés közben...kedvéért úgy tettünk, mintha baromira élveznénk a tojásrajzolgatást. Ennyit már megtanultunk: a csajoknak muszáj a kedvében járni, különben megpattannak.

A kolbászista

Miután duzzogva elbántam egy csokifagyival, kértem Aput, hogy kukkantsunk már be a váci piacra. Na, ott aztán kérlek, annyi finomságot láttam, volt ott minden, ami szem-szájnak ingere. Kiválasztottunk együtt két hosszú szál kolbászt, amiből én nyomban letörtem egy megfelelő hosszúságú darabkát és vagány bicózás közepette vissza a vasútállomásra, szépen gyorsan beburkoltam!

A fagyista

Végre elértem lassan két és fél évesen, hogy kapjak egy saját tölcsért fagyival megpakolva. Emlékszem, tavaly nyáron mindig az üres tölcsérekkel nyomasztottak Anyuék, miközben mindenki nyalta a finomabbnál-finomabb gombócokat, amelyek árnéykából boldogan mosolyogtak rám. Úgy döntöttem nem kispályázok és az első gombócválasztásom a jóhírű Hupikék törpikék fagyira esett!

Gödi Ördögök

A Gödi Ördögök bevették Vác Fő terét és a romok között versenyzett: Futó-Rongyláb-Vili és Bizalmatlan-Csiga-Oli.

Tilos az Á!

Remek nap köszöntött ránk! Kitaláltuk, hogy vonatozni fogunk Vácra, ott bringával/motorral/gyalog - szabadon választható a közlekedési eszköz - folytatjuk utunkat egészen a Fő térig.

Állatkerti séta

A víz világnapján az állatkertben jártunk. Miután felkeltünk délután Anyuékkal behuppantunk az autóba és már robogtunk is befelé. Mivel ebben az éltekorban a sok séta eléggé megviseli az ember szervezetét, gyorsan szereztünk egy kicsi-kocsit, hogy Apu kondiban maradjon és mi se essünk ki nagyon. Olykor így is megterhelő volt ki-be pattogni a kocsiból, hiszen a legtöbb állat a jó meleg házában bujdokolt és ott kellett őket meglátogatnunk.

Hipp-hopp, jön Bukk!