Kipróbáltam, hogy milyen a nagy kerek erdő közepében kiereszteni hamisítatlan Oli-sivításom. Ütős. Az összes közelben lévő vad messze szaladt, Anyuék vérnyomása pedig az égbe szökött. Kell ennél nagyobb muri?
Kipurcantam, elfáradtam, nem bírom tovább a telelés fáradalmait. Valaki vonszoljon vissza a szállodába!
Az egyik legjobb móka a hógolyozással egybekötött szánkózás volt. Ennél már csak a lovasszánozást élveztem jobban. Vagy inkább mégis a hógolyózást? Nem tudok választani.
Karácsony után Apuék bepakoltak minket az autóba és veszedelmes szerpentin utakon elvittek minket a Szent Orbán Hotelbe.
Őrület! Már megint eltelt egy év, eddigi életem egyik negyede és már elmondhatom, hogy érzem a súlyát a koromnak. Első szignifikáns jele, hogy megtartottam első ovis szülinapi zsúromat. Összetoboroztam tizenkét kis barátomat és egy fergeteges estét töltöttünk együtt! Mindenkinek köszi ... Anyunak külön a sárkányos tortámért.
Engem nem villanyoz fel ez a buta játék. Ráadásul ezeken a nagy lejtőkön úgy süvít a szánkó, hogy az ember lélegzete is elakad. Na, ebből nem kérek, köszönöm!
Én már profi szánkóssá váltam néhány nap leforgása alatt. Már egyedül is tudok csusszanni, de nem tagadom, ha felborulok, írtózatos üvöltést csapok, majd indulok újra! Jó buli!!!
Ma már túlestünk az esti karácsonyi mulatságon. Megünnepeltük, hogy lassanként közeleg ez a csodaszép ünnep Dorkával-Dáviddal-Kittivel és Rézivel-Nándival! Sokat játszottunk, finomakat eszegettünk és belőlem Kisangyal vált! Anyu jegyezd meg, hogy ilyen is tudok lenni!!!
Megint esett, most nappal van, a Duna parton hosszú lankák, az időjárásjelentésben nem volt vonalka...
Végre! Íme az első telünk, amikor mindketten örömmel fogadtuk a hóesést. Olivérnek azért voltak fenntartásai, de nekem már tovatűntek! Ki is használtuk a legeslegelső havazást egyik este és gyorsan gyúrtunk egy Vili- és egy Olihóembert. Azóta az időjárás változásainak csak a nagyobbik, Vilihóember tudott ellenállni, de nem csügged Oli sem, majd készítünk másikat. Azóta úgyis a szánkózásnak élünk és nincs időnk ilyen gyerekes játékokra!
Köszönet Dávidnak, hogy néhány hétre le tudott mondani a markolójáról, mert bizony halaszthatatlan munkáim adódtak a kertben és nélküle nem lettem volna képes megoldást találni ... hacsak nem vettek volna nekem az ősök egy hasonló munkagépet. A kövek a terasz szélében egészen förtelmes módon szétestek, összekuszálódtak, de pontos, kitartó munkával helyrehoztam a galibát! Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rögtön utána belepte a hó a köveket, így azóta nem lehet látni az eredményt, de egyszer csak elolvad majd!
