Szép időben kint tudom elfogyasztani ebédemet és uzsonnámat a teraszon, ahol végre szabadon ehetek.
Végre valahára sikerült összehozni az oly rég áhított bababulit! Ágiéknál jöttünk össze és mára eljutottam odáig, hogy nem ijedtem meg még Zsombortól sem, pedig igazából mondom, hogy egyre fürgébb. Sőt, időnként közös érdeklődési pontot is találtunk, például Balázs magasságmérőjét a falon, amit pillanatok alatt szét is kaptunk. Volt, hogy mindhárman egy pontra tudtunk koncentrálni, így történt egy földön fekvő pelenka esetén is, ami előtt kérdőn álltunk, hogy hogy kerülhetett az előszobába. Azt hiszem én hoztam ki a szobából...
Úgy gondoltam, ideje megküzdenem a "világ legrosszabb gyereke" címért. A vetélytársaimat nem ismerem, de állom a kihívást! Eddig jól nevelt, szófogadó, higgadt gyereknek hittek a szüleim. Sikerült rafináltan félrevezetnem őket és most kezdem kimutatni a fogam fehérjét.
Apu egész vasárnap délelőtt gürizett a kertben. Levágta a füvet, kiigazította a sövényeket és a többi. Anyu mosott, mint egy mosómedve, teregetett. Én abban tudtam nekik segíteni, hogy körbe locsoltam a kert növényeit. Gondosan végig páztáztam mindet - többször is. Azt is kilestem, hogy honnan kell vizet venni, ha elfogyott a kannából. Miután a saját kertünkben végeztem, gondoltam, a szomszédhoz is juttatok egy kis vizet, hátha szomjas a füvük.
Egyre kedveltebb időtöltésem a labdázás a legkülönbözőbb színű és méretű labdáimmal. A kedvencem, amikor Apu a magasba dobálja és nekem el kell kapnom és visszaadni neki. Remek szórakozás!
A délutáni szundim után Didó papa felé vettük az irányt, felvettük és már mentünk is Vácra a Duna partra hintázni, kutyatej-szirmokat fújni és kavicsokat dobálni a Dunába. Miután kijátszottam magam - Anyuék szerint -, mentünk haza és Didó papáék kertjében simogattam a tulipánokat, ellenőriztem a megfelelő mennyiségű vízállományt az olajfa alatt, majd megirányoztam a kavicságyat, ahol nagyon sokat kellett pakolásznom.
Az állatmustra után benéztünk az Állatkert játszóházába is. Na, az legalább olyan jó volt! Kis hisztit le is vágtam, amikor a végén Anyu megpróbált kiráncigálni a labdák közül.
Ma Anyuval és Nelli nénivel egy egész délelőttöt töltöttünk az Állatkertben! Szuper volt! Annyi helyes állatot láttam! Legelőször a kecskék varászoltak el, mert nagyon barátságosak voltak és gyönyörűen mekegtek. A legjobb barátságba a tébláboló kacsákkal keveredtem és velük meg is találtam a közös hangot abban a bizonyos háp-hápban.
Bosszantó, hogy Anyuék minden áldott este letakarják a homokozómat. Én pedig reggelente akárhogy megfeszülök, nem bírom felemelni a tetejét. De rendesek a szülők, mert segítenek és kedvemre homokozhatok, amíg csak kedvem tartja!
Továbbra sem lankad érdeklődésem az aprócska élővilág iránt. Ha kell, négykézlábra ereszkedek, hogy istápolhassam, terelgethessem a kis aranyosakat!
Ma megint műsort szerveztek a Kenguruban és a rossz időre való tekintettel, részt is vettünk Anyuval és Apuval. Pintácsi Vikinek volt lemezbemutató koncertje és minden sztárvendég is hivatalos volt ide, akik duettet énekelnek vele a lemezen. Énekelt Csepregi Évával, Ricsi bohóccal, Fésűs Nellyvel, Baby Gabival. Nekem borzasztóan bejött a zene: előbb Apu öléből néztem őket ámulatba esve - olykor tapsolva -, majd a színpad mellé sétáltunk és onnan szemlélődtem - sokszor a közönség tagjait. Ebédre igaz hazaértünk ... volna... de én úgy elaludtam a kocsiban, hogy három óra múlva az ágyamban ébredtem és hatalmasat beebédeltem.
A sok-sok betegeskedés után Balázzsal össze tudtunk egyeztetni egy röpke találkát délután. Mi látogattuk meg őt és anyukáját otthonukban. Először a kertben időztünk és megszaglásztuk Balázzsal az összes tulipánjukat. Helyesbítek: ő szaglászott, én simogattam. Másfél tulipán bánta a nagy szaglászást, de én sem értettem, hogy hogy nem tudja a tulipán, hogy illene neki szárból hajlékonynak lenni. Mostmár mindegy!
Mióta igazi menő-manó lettem, mindenhova gyalog járok. Hétközben Anyuval szoktam kisebb-nagyobb túrákat tenni, de imádok Apuval hétvégén reggelente vásárolni menni, Nelli nénivel felfedezni a környék építkezéseit és Didó papával lesétálni a Duna partra.
Apu nagyon megszomjazott ma este és úgy láttam nem tud elég hatékonyan inni egyedül. Segítettem neki és tartottam a Kozeles doboz alját. Egyre magasabbra. Így aztán Apunak életében először - hála nekem - sikerült meginnia pontosan 20 másodperc alatt egy egész doboz sörikét!
