Egy hétköznap délután

Egyik nap ovi után a program egy kellemes motorzással kezdődött, majd egy kis kerti focival egészült ki. Mire Apu betoppant, én már Anyu fején rugóztam, mivel kedvem szottyant bunyózni egyet ... ha már kedves ovistársam, a legnagyobb bunyós Vendus nem volt a közelemben. Anyu megkért, hogy legközelebb Apuval bunyózzak, mégiscsak férfimulatság!

Erről beszélek

Egyszer a Bory várban eltűntem Anyuék szeme elől, hiszen megpillantottam egy eldugott sarokban egy rejtett csigalépcsőt. Bolond lettem volna nem felmenni. Utána viszont bolond voltam, mert lekiabáltam Anyuéknak, hogy "hahó, itt vagyok!", mire a válasz csupán egy "hogy kerülsz oda? vigyázz le ne zuhanj!" volt. Így okozzon meglepetést az ember!

Család a Boryban... vagy Boribon?

Súrról hazafelé elfoglaltuk Bory bácsi várát! Igazi harcosként szaladgáltunk a sok-sok lépcsőn, csigalépcsőn, zeg-zugos udvarokon, kerengőkön és még a bástyákra is feljutottunk. Ezek után csoda is, hogy még itt vagyunk, mert a lengedező szellő majdnem lekapott onnan minket!

Disznótoros

Az ősök elhurcoltak egy messzi tanyára, hogy egy frissen legyilkolt malacot megegyünk szőröstől-bőröstől, de annyi kondér van itt és annyire üres mind, hogy én nem tudom, mi lesz ebből! Valószínűleg éhen maradunk. De amíg Didó papán és apun nem látszik a csüggedés, aggodalomra semmi ok.

Képtelen bejegyzés

Anyuval a minap arról beszélgettünk, hogy mitől nőtt afta a számban. A nagy magyarázata közben félbeszakítottam:
"Ehhez még kapcsolatba az vonódik, hogy ha piszkos a kezed, nem nyúlsz a szádba!"
Más: hallgattuk Gryllus Vilmos skót című zeneművét, melynek kapcsán anyu Skóciáról kezdett mesélni. Erre én:
"Messze tájakon, még a Kóciákon is túl van egy ország, na, ott laknak a dínók."
Végül: várunk ma délután egy családot, akikkel régen találkoztunk, próbáltuk felidézni kik is ők. Én:
"Most is kicsit ismerem őket, de ha bejönnek az előszobába, akkor jön a vadiúj próbálkozás!"
Most ennyi! Tessék megemészteni és értelmezni kifogyhatatlan szókincsemből szőtt mondataimat!

Duett

Én úgy érzem - és ezzel Olika pont ugyanígy van -, hogy az idei télnek, karácsonynak sose szakad vége. Igaz, hogy már nem kapunk ajándékot, díszített fa sincs a nappaliban, de a meghitt érzés, nomeg a téli dalok nem tudnak távozni gondolataink útvesztőiből.

Csepegtetés

Nem szeretem, ha a környezetem azt hiszi, hogy én mindig mindent tudok. Néha jobb taktika meghagyni őket abban a hitben, hogy én csak tengek-lengek a nagy világban és még sok tanulnivalóm van. Aztán néha megvillantom tudásom kicsi csíráját és akkor persze elalélnak tőlem. Így kell ezt csinálni!

Én vagyok a kalóz, a legnagyobb hajós

Főpróbát tarottunk otthon, hogy megfelelően félelmetesre sikeredett kalóz vált-e belőlem és igen! Azóta állandósult a fizimiskám otthon és folyamatos rettegésben tartom a családot, mindenki kincsét ellopom és mindenkit lelövök a kardommal! Váááááá!

Rettenthetetlenek

Az éves, rendes egyetlen Apu féle postnak most jött el az ideje. Aput megihlette az esti pancsolás során felkent kék szappan. Azonnal jött Anyuci és lefotózott minket. Nem telt bele pár percbe és máris felkerült az Internetre. Ugye milyen kísérteties a hasonlóság?

Ááááá!

Kipróbáltam, hogy milyen a nagy kerek erdő közepében kiereszteni hamisítatlan Oli-sivításom. Ütős. Az összes közelben lévő vad messze szaladt, Anyuék vérnyomása pedig az égbe szökött. Kell ennél nagyobb muri?

Öööö, jajjjj!

Kipurcantam, elfáradtam, nem bírom tovább a telelés fáradalmait. Valaki vonszoljon vissza a szállodába!

Fergeteges

Az egyik legjobb móka a hógolyozással egybekötött szánkózás volt. Ennél már csak a lovasszánozást élveztem jobban. Vagy inkább mégis a hógolyózást? Nem tudok választani.

Kóspallag

Karácsony után Apuék bepakoltak minket az autóba és veszedelmes szerpentin utakon elvittek minket a Szent Orbán Hotelbe.
Hó volt, sok. Napsütés szintén. Jókedv dettó. Szánkó kettő.

Már a 4.!

Őrület! Már megint eltelt egy év, eddigi életem egyik negyede és már elmondhatom, hogy érzem a súlyát a koromnak. Első szignifikáns jele, hogy megtartottam első ovis szülinapi zsúromat. Összetoboroztam tizenkét kis barátomat és egy fergeteges estét töltöttünk együtt! Mindenkinek köszi ... Anyunak külön a sárkányos tortámért.