Anyu és Apu úgy gondolták, hogy elég nagy fiú már ahhoz, hogy a továbbiakban egy kellőképpen kényelmesen megdönthető etetőszékben költsem el az étkeimet. Én ezzel maximálisan egyetértettem, főleg miután kipróbáltam a csili-vili székemet. Igaz, csak névnapomra szerették volna odaadni, de megelőlegezték nekem egy hónappal korábban. Sőt, ma kipróbáltam egy minimum 9 kilós babáknak való autósülést is, ami szintén nagyon bejött nekem, de Apuék úgy csináltak, mintha még nem vették volna meg, de láttam, hogy odacsempészték Gitta mamáéknak...remélem egyszer majd nekem adják.
2007. június 3., vasárnap
Névnapi előzetes
Anyu és Apu úgy gondolták, hogy elég nagy fiú már ahhoz, hogy a továbbiakban egy kellőképpen kényelmesen megdönthető etetőszékben költsem el az étkeimet. Én ezzel maximálisan egyetértettem, főleg miután kipróbáltam a csili-vili székemet. Igaz, csak névnapomra szerették volna odaadni, de megelőlegezték nekem egy hónappal korábban. Sőt, ma kipróbáltam egy minimum 9 kilós babáknak való autósülést is, ami szintén nagyon bejött nekem, de Apuék úgy csináltak, mintha még nem vették volna meg, de láttam, hogy odacsempészték Gitta mamáéknak...remélem egyszer majd nekem adják.
2007. június 2., szombat
Pillanatképek (4.)
Ilyen vagyok, mikor a pelusom cincálásába belefeledkezem, de amint szólnak hozzám, egy pillanatra hajlandó vagyok kizökkenni.
Pillanatképek (3.)
Ilyen vagyok, mikor Gitta mamától és Didó papától kapott gyereknapi csörgőlabdámat megtámadom kemény fogínyemmel.
Pillanatképek (2.)
Ilyen vagyok, mikor Anyu megnevettet, miközben kényelmesen üldögélek Apu ölében, kellemes asztaltársasággal.
Halacskák
A Nagyszülők kertjében van egy kis tó, ami tele van halacskákkal, növekvő ebihalakkal és már egy-két brekusszal is, na, ezt vizslattuk meg hármasban.
Gitta mamával
Szombat délután hivatalosak voltunk lecsó bográcsozásra a Nagyszülőkhöz, akik nemrég tértek haza svájci kiruccanásukról. Megörültem a viszontlátásnak, hiszen utoljára aznap találkoztunk - vagyis vigyáztak rám -, amikor Anyuék koncertre mentek Budapestre.
2007. június 1., péntek
Hoppá!
Azért néha kibillent a számból az üveg, de egy kis egyensúly-játékkal sikerült mindig visszatornáznom a számba. Sőt, közen még az előkémet is tudtam gyűrkélni félkézzel! Azt hiszem elég sokoldalú baba vagyok!!!
Jól csinálom, igaz?
Egyből rákaptam a fogantyú adta előnyökre és elkezdtem egyedül inni a szomjoltó vizecském.
Profizmus
Az ebédelés befejejeztével megragadtam az előkém, megtöröltem a számat - szükségét éreztem, ugyanis a tejci előtt egy kis tökfőzeléket is majszoltam -, ezután pedig szerettem volna megszabadulni a partedlimtől, de nagyon ragszkodott hozzám, így segítséget kellett kérnem.
Evészet
Vigyorka
Úgy érzem nagyon boldog életem van! Ennek megfelelően mi mást csinálnék folyton, mint mosolyognék, kacarásznék, gurguláznék!?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)