Nem, nem dühöngőben vagyunk, csak Zsombiékhoz ruccantunk ki. Míg Oli őrjöngött a bikazebrán, addig mi Zsomborral bírkóztunk, aztán hirtelen ránk támadt két emberméretű medve és időnként Benő. Hát, valahogy így telt a napunk: kellemesen.
Az utóbbi időben megkergültünk, ez fix! Ennek rajtunk kívül nem sokan örülnek, dehát élvezzük az életet!!! Mi pedig így szeretjük egymást, Lüketónisan.
Miután helybéli kis barátaim, azok szülei és Margó nagyi felköszöntöttek második születésnapom alkalmából, eljöttek Gitta mamáék, Krisztiánék és Nelli néni is. Nos, azon túl, hogy rettentő helyes ajándékokat kaptam mégis sokként ért, hogy mindenki a szülinapommal jött elő újra és újra. Gitta mamáéktól már úgy vettem át az ajándékot, hogy csak utaltak a kimondatlan alkalomra! De így jobban esett átvenni az első saját ugrókutyusomat, amit hamarosan meg is szelidítettem. Vili és a csajok eközben pezsgővel leitták magukat. Helyes, azért van a buli, hogy élvezzük!
Csuda jól éreztük magunkat a lányokkal a Nógrádi várban. Felkaptattunk az emelkedőn és ott hatalmas várrom és tisztás várt minket egy hatalmas mókázásra. Mikor megyünk újra?
Apu megint egy hős volt! Egy, a Nógrádi várban napozó villámgyors gyíkot úgy elkapott, mint a pinty! És megmutatta nekünk, miközben kiálta azt a mérhetetlen fájdalmat, ahogyan a kis állat folyamatosan harapdálta az ujjait! Mi egyebet tehetnék hozzá: van kire felnéznünk!
Egyre ritkábban látni a szomszédban Erzsi néniéket, így ránk marad a feladat, hogy felszedegessük a lehullott diót. Szerencsémre Nelli néni mindig kapható az efféle mókákra, így kettecskén megtöltöttünk egy egész vödröt.
Jah, igen, egyik hétvégén Vácrátóton jártunk a botanikus kertben, ráadásul Gitta mamáékkal együtt. Szuper hely, annyi mindent fel lehet fedezni! Találtunk egy házikót, amibe feltételezhetően egy boszorkány lakott valaha, volt ott vizimalom, sok növény, vadkacsás tó, termések lepotyogva, lepkék, halak és Olivér örömére töménytelen sok pók! Nomeg mókus is!
Szinte hihetetlen, de egy ház körül mindig adódik valami munka, amit csak egy szakképzett szerelőbrigád tud ellátni. Nos: jöttünk, láttunk, megszereltünk!
Természetesen nekem is lett szabjám, sőt, fontos megjegyezni, hogy nekem előbb (!!!) volt, mint Olinak. Én inkább harcolásra használom és úgy érzem mostantól igazi lovaggá értem!
Kaptam a Zebegényben egy remek szabját. Miután Anyu letiltott, hogy az utcán nézelődőket kardozzam le sorjában, nekiláttam első fafaragásomhoz. Némi idbe telt a munka, de így is jutott még egy kis kirándulásra is és családilag megmásztuk a mögöttem levő hegyet. Volt ott sok-sok lépcső és nagy-nagy emelkedők, aztán csoda kilátás és mindezt Apu nyakából élvezhettem!
Lilivel épp a vonatra várunk a gödi állomáson, hogy elrepítsen minket Zebegénybe, ahol a híres-neves Tökfesztivál fog várni minket. Velünk tartanak Anyuék, Olika és Diáék is, nomeg persze Lili szülei! Én kék vonattal szeretnék menni, de benne van a pakliban egy piros érkezése is... Nyertem!!!