2007. február 26., hétfő

Na, jól van!

Nem bánom, kis időre kibújok a jó meleg plédem alól, hátha itt kívül történik valami érdekes, amiről semmiképp sem tanácsos lemaradnom!

2 hónapos lettem!

Vasárnap átmentünk Gitta mamáékhoz megünnepelni a 2 hónapos fordulómat, ott voltak az unokatesóim is Krisztiánnal nagybácsival és Verával. Furcsán alakult a nap, mert véletlenül minden ajándékomat Anyunak adták, ráadásul mind olyan volt, aminek én nem is örültem volna, ha én kapom...Lehet, hogy Anyu is ünnepelt valamit?

2007. február 23., péntek

Szaladgálás

Anyu kapott Aputól egy szuper fényképezőgépet, aminek a használatát Anyu azóta is tanulgatja. Ma jött az időzített fotó tananyag, ezért fél órán keresztül az asztal és a kanapé között szaladgáltunk. Néhány üres kanapé fotó után végül csak sikerült!

2007. február 22., csütörtök

Tényleg vasalsz?

Hihetetlen! Anyu azt képzelte, hogy amíg ő vasal én nyugton, csendben megülök itt mellette az ülésemben. Hát, hamar rá kellett, hogy döbbentsem, hogy én sokkal szívesebben beszélgetek vele a kanapén. A vasalás várhat!

2007. február 21., szerda

Anyu nevettet

Anyu nagyon vicces dolgokkal tud jókedvre deríteni ...de ez másnak is sikerülhet ... kis beszélgetés, gőgicsélés, versecskék, tánc a nappaliban és elő is kerül a mosoly.

Móka-kacagás

Azt mondják rólam a hozzám közelállók, hogy igazi pasi vagyok, mert amint tele a pocak, megérkezik a jókedv is!!!

Jóllaktam!

Most úgy tűnik, mintha fáradt lennék... pedig az is vagyok. Nemrég ébredtem, telepakoltam a pocakom, most pihegek az új fotelomban...ami voltaképp Anyué, de ő átengedte pihegéses használatra nekem.

2007. február 20., kedd

Ez a nap is eljött (3.)

Hmmmm, röpke három óra alatt azt hiszem kihevertem a szuri fáradalmait. Ezek után nincs okom nyűgösnek lenni a nap további részében, bár a védőnéni felhatalmazott rá.

Ez a nap is eljött (2.)

Valamit említett Anyu egy bizonyos szuriról, de azt nem gondoltam, hogy az ilyen kimerítő...

Ez a nap is eljött (1.)

Hát, igen, két hónapos lettem! Anyu, azt ígérted, hogy ma meglátogatjuk a doktor bácsit, mert látni szeretne engem. Indulunk?

Feketén-fehéren



Reggeli testedzés

A hosszú éjszakák során nagyon elmacskásodnak a végtagjaim, ezért jól esik egy kis reggeli fekvőtámaszozás. Öröm az ürömben, hogy bár fárasztó, de minden feltoláskor farkasszemet nézhetek az egyik csüngő macimmal.

2007. február 16., péntek

Enyém a kanapé!

Néha sikerül minden más családtagot leparancsolnom a kanapéról és ilyenkor teljesen egyedül uralhatom a teret és az összes párnát!

2007. február 15., csütörtök

Valentin nap

Anyuval kitaláltuk, hogy meglepjük Aput Valentin nap alkalmából. Hűűű, elég nagy meló volt! Szét kellett terítenem a tenyerem és a lábam egy-egy gyurmára, amibe Anyu még kicsit bele is nyomkodta azokat. Utána kiégette, befestette és elkészítette a képet, ami már a nappalink falát díszíti. Apu nagyon örült neki!

2007. február 14., szerda

Nem tágít

Álommanó egész nap velem maradt. Úgy tűnik, nagyon megkedveltük egymást.

Hálózsákban

Tegnap kimerítő napom volt. Álommanó elbújt valahova és sehogyse találtam, pedig hosszasan kerestem. Viszont éjjel rátaláltam és olyan boldog voltam, hogy el sem engedtem egész éjjel. Még reggel sem mertem kinyitni a szemem, nehogy megint elszökjön.

2007. február 13., kedd

Nem panaszkodom...

viszonylag jól ki tudok kapcsolni, amikor alvásról van szó.

2007. február 11., vasárnap

Bolondozás


Mondtam Apunak, hogy csípem a bolondozásait, de ha egyszer úgy marad a fülem, akkor nagyon bosszús leszek!

Jutalom

Amikor nagy fotózáshoz készülünk, Anyu mindig ad előtte bíztató puszit, közben jókedv puszit és utána jutalom puszit. Mindet szeretem, de a jutalom a legjobb, mert akkor már tudom, hogy nem fog többet villanni a vaku.

Említettem már?

Hajrá Arzenál!!!!

2007. február 10., szombat

Séta (2.)

Egy idő után Apu nagyon elkezdett cidrizni és szegénynek majdnem megfagyott a keze is, hiszen engem kellett tolnia és elfelejtett kesztyűt hozni. Akkor ez most kinek is a hibája?

Séta (1.)

Ma délelőtt - megünnepelvén, hogy éjjel nyolc órát aludtam - a szüleim elvittek egy duna-parti óriás sétára. Szuper volt és még kacsákat is láttam úszni a Dunán!!! Na, jó, Anyuék elmesélték, hogy ők látták...

Bababuli

Immáron a második pénteki baba-mama bulimon vettem részt. Sajnos, még nem nagyon játszottak velem a többiek, de azért néhány kedves gesztussal viseltettek felém néhányan... Orsi (tőlem balra) búcsútockost nyomott a fejemre, Nóri, az egyik uncsitesóm (tőlem jobbra) néha megtaposta kicsit a buksim, Ákos (a képen csak félig látszik a csücsökben) pedig olykor megpróbált rajtam keresztüljutni, hogy megkaparintsa Anyu fényképezőgépét. Összegezve, igen élményteli összejövetel volt!

2007. február 9., péntek

Én voltam!

Mit gondolsz, ki lendített ekkorát a bárányomon? Hát, elárulom, hogy én voltam és izmos karom segítette hozzá a hinta-palintához. Annyira élvezte, hogy hálája jeléül csörgött nekem egyet.

Nem érek rá...

ugyanis ki sem látszom a sok játékból!

2007. február 8., csütörtök

Egy kedves ajándék

Már két hete várom, hogy újra meglátogasson Margó nagyi és végre eljött hozzám. Úgy megörültem, hogy megajándékoztam egy hatalmas kacajjal!

2007. február 7., szerda

Újra otthon

Este 7-re értünk haza, ahol még vacsi előtt megnéztük együtt a nap híreit a tévében és a szüleim játszottak is velem. Mindannyian kellőképp elfáradtunk a nap végére.

Na, csak felrázott!

Sikerült Anyunak végképp kiverni az álmot a szememből. Sőt, ezek után Apu is befutott, aki úgy megörült nekünk, hogy gyorsan lefotózott minket. Mindig ez a pózolás, ahhh!

Megérkeztünk

Ő Nelli néni, aki láthatóan nagyon örült nekem, kicsit emelgetett, kicsit szeretgetett, aztán előkészített nekem egy kényelmes fekhelyet, ahol olyan kellemeset szundítottam, hogy arra ébredtem, hogy Anyu beszél hozzám ... valami olyasmit, hogy keljek fel végre!

Most mi lesz?

Anyuci elmesélte, hogy ma délután nagy kirándulást teszünk Budapesten. Kettecskén utazunk autóval és én egyedül fogok ülni hátul.
Ez jó murinak ígérkezik, csak olyan sok időbe telik, mire Anyu kiválasztja a megfelelő ruhát nekem. Most akkor újra át fogok öltözni, Anyu?

2007. február 5., hétfő

Király!

Elképesztő! Elég egy apró jel Apucinak és hajlandó akár órákig superboyozni velem! És még élvezi is!!! Legalábbis nekem úgy tűnik.

Itt repül a Vilmos!

Húúúúúú, de klassz, Apu, ne hagyd abba!

Te most viccelsz?

Apu, a frászt hozod rám ezzel az arckifejezéssel!

Bevásároltam

Délelőtt fogtuk magunkat Anyuval és Didó papával és elautóztunk pár új rucit vásárolni nekem. A küldetés sikerrel zárult, de én pontosan nem emlékszem, hogy miket vettünk...valahogy elmosódnak az emlékképek...

2007. február 3., szombat

E.T. haza telefonál ...

Illetve megtörölközik.

Fürdök, kérem szépen

Minden este hódolok eme szenvedélyemnek. Nem volt ez alól kivétel a tegnap sem ...

2007. február 2., péntek

Hazaért Apu!

Minden este nagyon várom Aput, hogy hazaérjen. Ma nyűgösködtem is, mert már nagyon hiányzott, de gyorsan hazaért és még superboyozott is velem fürdés előtt!

Úgysem kelek fel

Na, pontosan így festek, amikor másfél óra dunaparti séta és egy óra kertben alvás után eszem ágában sincs fölébredni. Nem, nem és nem!

Egy meg egy az hány?

Érthetetlen volt számomra, hogy az előbb még a másik oldalon találkoztam Jácint macival és mire elfordítottam a fejem máris a túloldalon termett. De fény derült mindenre és elmesélte Jácint maci, hogy van egy ikertestvére, Ignác maci. Nagyon helyes testvérpár!

2007. február 1., csütörtök

Mégsem alszom nagyon

Jó ötlet volt a kanapén szusszanás, csak elég puha és kicsit nehéz átfordítanom a fejemet. Mindjárt indítványozom az áthelyezésem egy keményebb fekhelyre!

Nagyon alszom

Ma sajnos megint nagyon fúj kint a szél, ezért nem tudok sétálni, pedig a Napocska gyönyörűen süt. Így inkább ebéd előtt szusszanok egyet a kanapén.

Várjuk Apucit!

Anyuval lementünk a nappaliba, mert azt mondta nemsokára hazaér Apu is. Ennek úgy megörültem, hogy boldogan követtem Anyucit, hozzábújtam, ő betakargatott ... de Apu mégsem jött olyan gyorsan, mint azt reméltem és a nagy várakozásban elfáradtam egy kicsikét.

Beszéljük meg!

Néha muszáj a barátaimmal ápolnom a jó kapcsolatot, mert olykor úgy érezhetik, hogy elhanyagolom őket. Dehát olyan sokan vannak és nekem olyan kevés szabadidőm akad, hogy nehéz igazságosan beosztanom. Mindenesetre nagyon igyekszem...